HÍREK

2017.11.29
Földes László Hobo Ludens című könyvéről

I Love Budapest, I Love Kárpát-medence

Nem lehet két hazád – írta Földes László, valamikor a kilencvenes évek elején, és ez igaz a blueshoz való viszonyáról is, pedig Magyarországon a bluesra feltenni egy életet olyan veszélyes, mint egy T-34-essel átkelni a Lagoda tó jegén. Nemrég jelent meg a Hobo Ludenscímű kétkötetes munka, amely Földes László Hobo minden fellelhető írását, verseit, novelláit, dalszövegeit, fordításait, sőt komplett könyveit (Rolling Stones könyv, Zeneműkiadó, 1982, és a Hobo Sapiens, Hírlapkiadó Vállalat, 1989), de még a P.Mobilnak írt szövegeit (pl. Honfoglalás, Utolsó cigaretta, stb.) is tartalmazza.

Szóval, a szerkesztési koncepció az volt, hogy kerüljön a könyvbe minden, amit valaha is az út porába vagy spirál füzetbe írt az Utazó Világostól Szárszóig. Itt vannak a ritmikus prózáknak sem utolsó, a neoavantgard hatásait mutató, remekül megírt korai novellái (Az út, Bosszú Anita Ekbertért) , de elolvashatjuk a Szerémi László írói néven 1979-ben a Mozgó Világba publikált Rolling Stones – Rollin’ Stonescímű prózaszöveget is. És persze a fordításai is izgalmasak, rögtön, ami szembe jön velem: a Kopaszkutyában is elhangzó Tobacco Road. Azért álljunk meg itt egy pillanatra! 1980-ig, amíg ezt a dalt nem ismerte a magyar közönség, nem volt ennél radikálisabb magyar nyelvű dalszövegünk, és ez akkor is igaz, ha ez John Loudermilk szövegének magyarra ültetése.

1980-ban épp hogy elindult a magyar punk mozgalom, amikor a HBB már régen elment a falig azokkal a sorokkal, hogy Lelépek innen, munkát kapok,/ Lesz pénzem venni dinamitot,/ És végre mindent lerombolok,/ Nem lesz már több Tobacco Road. OK, játszotta a Beatrice is az Anarcy In The UK-t, de nem magyar nyelven…. Persze, egy életmű nem attól jó vagy nem jó, hogy kileng-e a radikalitást jelző barométer, az élet ennél bonyolultabb, ahogy bonyolultabb maga a szórakoztatóipar is. Aztán ott van a Nap süt rám című Elmore James-dal, amit egyetlen egyszer leadott a Magyar Televízió is, talán 1983 körül, sokan azóta sem hallották, de most itt van hozzá a szöveg, tessék! Itt a teljes Rolling Stones könyv, kár hogy képaláírások nélkül, így olyan emblematikus képalák maradtak el, mint a Keith utazik, a Briliáns a fogban, stb….


Hobót először 1984-ben láttam Békéscsabán, a Vasutas Művelődési Házban, a Vadászatot mutatták be éppen, Hobo különösen érzékeny volt a kopaszkutyázásra,de már akkor sejthető volt, hogy valami lesz, amikor a vasútállomáson a csövesek és a punkok baráti jobbot nyújtva egymásnak, együtt énekelték az ETA Szűcs Judit paródiáját. Szóval, Hobo rendesen kiosztotta azokat, akik a koncert kezdetére már nem tudták, hogy elindultak-e a vonattal, vagy még ott poharaznak a muronyi restiben. Én, mint eminens rock technikumba járó diák, már tudtam, hogy itt azért többről van szó, mint blues and rollról, már láttam a Pulzusban 1983 körül, ahogy a derék művész a Növekszik a csapat műsorról beszél Módos Péternek. És ha a Növekszik a csapat szöveganyaga nincs is a könyvben (hiszen Hobo csak a saját írásait publikálta), mégis közli a műsor tartalomjegyzékét. Aki ennél a két kötetnél többet tud Hobóról, az jelentkezzen a művész postacímén, valamilyen állást biztos talál neki.

Gondolom, felesleges leírnunk, hogy Földes László a magyar popkultúra egyik kulcsfigurája, hogy életműve megkerülhetetlen, hogy minden idők egyik legnagyszerűbb magyar dalszövegírója, egyszemélyes intézmény, könyvtár és művelődési ház is egyben, és akkor nem beszéltünk még magáról a küldetésről, ami Hobo életművének  egyik varázsigéje. A három T (tiltott, támogatott, tűrt) mellett van egy negyedik T, ami igazán a sajátja, ez pedig a Taní-tani. Hobo dalszövegei nemcsak a privát szféra történéseit nagyítják fel, ő arra is képes, amire Bereményi Géza mellett egyetlen magyar dalszövegíró sem. Kontextusba tudja helyezni a XX. századi magyar történelmet, és úgy rakja fel az édes otthon családi asztalának konfliktusait, ahogy a megmaradt családi ezüstből megterít az, akinek maradt családi ezüstje, vagy kiutalták a szüleinek. Hobo annyit csavargott, hogy otthonosan mozog a Don-kanyarban, Aradon, Doberdóban, a Vigyázó Ferenc utcában, és újabban a Nemzeti Színház folyosóin is.

Poós Zoltán

nullahategy.hu