Üdvözlöm a weboldalon!


Hírlevél a taliándörögdi tíz nap után
2017.07.31.

Tisztelt Barátok és Olvasók!

Hihetetlen boldogságot érzek a Művészetek Völgyében eltöltött idő után, mely életem egyik legszebb és legnehezebb 10 napja volt.

Hét előadóestet, vagy monodrámát és három koncertet adtam, vagyis minden nap más előadás került színpadra. Ez azzal járt, hogy hajlott korom ellenére már itthon, Piliscsabán, hetekkel előtte el kellett kezdenem a magolást, rosszabb lelkületű napokon a seggelést. A Pilinszky estet három és fél éve nem játszottam, a Faludyt talán egyszer, de mivel igény van rá, újratanultam.

A „Hobo a Gulagon” eddig háromszor ment összesen, a Dylan műsornak pedig ez volt a premierje, vagyis a mindennapos hobológiai tudományos üléseken kívül ébredés után legalább két órát bifláztam – némi hideg görögdinnye doppingolása mellett – aztán próbáltam a tűző napon Ottó Tivadar társaságában és látványosan sajnáltam magam Tivadarnak. (Megemlíteném, hogy nincs jobb egy kis önsajnálatnál, ha van közönség, vagy társaság. Bevallom, hogy amikor egyedül vagyok, nem szoktam nyafogni, hiszen ki az a hülye, aki nézők, vagy hallgatóság nélkül sajnálja magát?)

4 élő interjút is készítettem inkább én, mintsem hogy valamilyen hülye moderátort, vagy újseggírót odahívjak.

Esténként pedig előadtam a művészetemet, mert az nekem van. (Mint tudják, előadóművész vagyok.) Ezt Deák Bill Gyula is aláhúzta, mert szerinte nem is vagyok énekes, csak előadó és nemcsak én nem tudok semmit, hanem szegény Édesanyám sem. Aki egyébként már nincs közöttünk, de ez a csak másokkal nagyon szigorú ítészek esetében nem számít. Hogy ezt a fölöttem eltört bírói pálcák igencsak elterjedt jelenségét tovább illusztráljam, valamelyik reggel fél kilenckor (!!!) Tornóczki Ferike is felhívott, hogy szerinte sem tudok semmit és azonnal letette a telefont. Ezek után nyugodtan felmenthetem magam, ha esetleg hamisan énekelek, rosszkor szállok be, vagy megfordulok a zenében, mivel erre megkaptam tőlük a jogosítványomat.

A Hobo klub – mit szólnak hozzá, van ilyen! – vendégei két káprázatos előadást produkáltak, melyeket Bogdán Zsolt kolozsvári színész és Sipos Mihály Viszockij-interpretátor adott.

Zsolt Ady estje megrázó erejű, székhez szögező, a pokol bugyrai és a menny között cikázó  vihara és a lelket simogató, őszinte szeretet, emberi és művészi alázat olyan példája volt, amire további jelzőket nem találok, értelmezni pedig az előadás elemi erejű sodrása miatt még ma sem tudom. (Nem is akarom, mert az átélt dolgok következményei nem verbálisak, annál sokkal mélyebbek.)

Sipos Misi olyan ember, akit húsz éve – az Ő állítása szerint ledorongoltam valami Viszockij dal, vagy műfordítás miatt, szóval nem vertem meg, hanem ráförmedtem, hogy álljon neki az ügynek  -  és ez őt – Isten útjai kifürkészhetetlenek – elindította ezen az úton, melynek tegnapelőtti állomásán egy végtelenül letisztult, alázatos, öniróniával teli Viszockij műsort produkált, nagyon jól magyarított szövegekkel. A telt ház közönségével együtt teljesen el voltam ragadtatva tőle, még a „Farkashajszát” is elénekeltem vele, ám ezzel nem ért véget a dolog.

Ugyanis az én műsoromban, a „Rendőrségi jegyzőkönyv” elején, - ez a dal két részeg disznó „hányattatásairól”  szól a moszkvai zsaruk fogdájában – egy illuminált néző négykézláb felmászott a színpadra és befelé csúszott-mászott. Leállítottam a zenét és felálltam, hogy stb… (Nem tartozik Önökre.) Felpattant és halálfélelemben menekülni próbált, a feje pedig bekerült az oldalfénybe és felismertem Misit. „Csto gelaty?”, azaz „Mi a teendő?” kérdezte anno Lenin. hát én berángattam ezt a sötét gengsztert és leültettem az egyik székre, mire a seggrészeget játszva, egy literes üveget kezdett szloppírozni, olyannyira, majdnem hanyatt esett a székkel. A gyalázatos eseményektől annyira megmámorosodtam, hogy életemben először tökrészegnek érzetem magam és a lábához ülve végigordítoztuk a számot. És végre, 72 éves koromban érezhettem azt, milyen lehet, amikor egy színész tökéletesen bele élí magát a szerepbe. Köszönöm Misinek.

Pókáékkal két koncertem volt, az egyik az „udvaromban” , ahol egy tehetséges trombitás, Benjámin is játszott velünk. Szegény súlyos bluesbanditák közé keveredett, de még előttük-közöttük is helyt állt. Egyikük sem mondta, hogy nem tud semmit. (Bezzeg nekem…) Rettenetes vihar volt, végig esett az eső, ám lenyomtunk két órát, amit a „Vándor az úton, vihar az úton…” kezdető Doors dallal nyitottunk („Light my fire”.)

A Faludy előadáson este kilenckor olyan hideg volt, hogy a leheletem látszott és a felső ajkam feladta a szolgálatot. Így bizonyos mássalhangzók, például az „f” és az „s”, nem igazán akart megszólalni, vagy ha igen, hát katasztrófális pöszeséggel jött létre, ami engem a fuldokló röhögés szélére sodort.

A tíznapos sorozatra jóval korábban egyeztetve, fiatal tehetségeket is meghívtam, akik közül a hatból hárman nem jöttek el és lemondani is elfelejtették. Miközben  korábban „megtisztelve” érezték magukat, hogy jelentkezésüket elfogadtam. Ám, ha időben lemondják, másokat is meghívhattam volna, akik erre vártak. Itt tartunk. Azonban, akik eljöttek, helytálltak magukért, - egy „máshol levőt”, vagy Durrbelebélát leszámítva - és szép sikerük volt.

A „Halj meg és nagy leszel!” sarkvidéki hidegben kezdődött 19 néző és egy kutya előtt, ám a dakszli nem bírta a dörmögő ripőköt  és kiment. Ezen felbátorodva négyen bejöttek, így 23 fő szenvedte végig a darabot. (20%-os emelkedés, mondaná Márta Pista.)

A Panoráma színpadon háromezer ember előtt, akik szerencsére nem dobáltak paradicsommal, pedig a „Barbie baba bluest” is lenyomtam a torkukon.  

A „Tudod, hogy nincs bocsánat” annyi érdeklődőt vonzott, hogy sokan nem fértek be és az utcán hallgatták a verseket.

A zárónapon túlestünk az első magyar nyelvű Bob Dylan koncerten és nem buktunk meg.

A Hobológiai Társaság vándor Lógyűlése idén egy helyben topogott, így az „állatorvosi lovat”  ezúttal naponta ugyanott tanulmányozták és kísérleteztek rajta tabletták, porok, kapszulák, labdacsok, kúpok, cseppek, oldatok, kenetek, kenőcsök, homeopatikus ráolvasások és a Svejk című világirodalmi alapműben is használt beöntés és gyomormosás formájában.  Az utóbbi kettőhöz a megfelelő és tudományosan hitelesített orvosi segédeszközöket Póka Egon biztosította, ezáltal is segítendő az elmélyült hobológiai kutatásokat. (Köszönet érte.)

A közönség döntő többsége rezzenéstelenül tűrte a gyalázatos ripacs minden gátlástalan megnyilatkozását, legyen az blues, rock, költészet, színház, történelmi elemzés vagy a trágár „Toldi” gyakori idézése, amiért hálámat szeretném kifejezni és megköszönni évtizedek óta tartó figyelmüket, tűréshatáruk állandó szélesedését és vagyok annyira pimasz, hogy mindezeken felbátorodva, jövőre is elvárjam kedves Mindannyiójukat.

Utóirat
Fantasztikus házigazdáink voltak, egyikük irodalomtanár az ELTE bölcsészkarán az alábbi linken gyűjti a magyar költészet, bárhol a világon előforduló-fellehető idegen nyelvű fordításait. Akit érdekel nézzen bele és aki tud, szálljon be a kutakodásba és segítsen!

Szeretettel
Hobo
Piliscsaba, 2017. július 31.
Kedves Barátaim!

Pályámat lassan 50 éve kezdtem és azt a hosszú utat az Önök folyamatos, kiapadthatatlan szeretete és elnézően kedves érdeklődése mellett járhattam végig. Most a félévszázados jubileumra készülve eddigi írásbeli munkáimat gyűjtjük össze és rakjuk időrendbe. Mivel a lemezeimet és a könyveimet is Önök vették meg, koncertjeimre és előadóestjeimre is Önök jártak és járnak, vagyis mindent Önöknek köszönhetek, most egy újabb kéréssel állok elő.

Szeretném, ha a kétkötetes könyv előszavát Önök írnák és ezért három sornál nem hosszabb szövegeket kérek Önöktől. Ezeket kellő és szigorú cenzúrázás után az első oldalak egyikén közölnénk, amennyiben hozzájárulnak.

Úgy gondolom, hogy ez a megoldás sokkal hasznosabb lesz, mintha én, mint érzékeny szerző ezeket az oldalakat is az önmegvalósítás és az önimádat oltárán áldoznám fel. (Szerénység, mondta Bástya elvtárs. Ha valamit szeretek magamban, az a szerénység.)
Előre is koszönöm fáradozásukat és várok bármit, amit írnak a hobo@hobo.hu-ra.

Hobo
Ui.: A két kötet több, mint ezer oldal lesz és jelenleg a “Hobo ludens” címet viseli. (A ludens jelentése: játékos.)


A magyar gavallér - Csokonai Vitéz Mihály műveit előadja Hobo CD
További részletekért, megrendelésért kattintson a fenti képre!


Kedves barátaim, olvasók és érdeklődők!

Kialakultak a következő korszak programjai, melyekről örömmel  tájékoztatom Önöket.

1.       Még márciusban megjelenik a Csokonai Vitéz Mihály műveiből készült „A magyar gavallér” album, melynek zeneszerzője az elképesztő tehetségű Szirtes Edina Mókus, közreműködői  pedig az ő vonósnégyesének kiváló tagjai.  A lehetőség és a kihívás olyan ijesztő volt, hogy 71 éves koromban Komlósi Zsuzsi énektanárhoz menekültem, aki mérhetetlen türelemmel belém verte a szólamaimat. Ezek után nekiálltam próbálni velük és kapcsolatunk odáig emelkedett, hogy Mókuson kívül a másik négy művész is főleg azzal foglalatoskodott a koncerteken, hogy a beszállások előtt kézzel, lábbal, fejjel, vonóval, vagy kacsingatva jelezzék, mikor kell  belépnem az énekkel.  Mindezek mellett próbálják meg elképzelni, hogy én, aki bluesénekes szerettem volna lenni – s ez csak kicsit sikerült, hiszen, mint többek is mondták: „Lacikám, nem az a baj, hogy nem tudsz semmit, hanem anyád sem tudott” – egy vonósnégyesben spiccelgettem előnyös testtartásban egy elképzelt egy „jázminos lugasban” a halálra vált zenészek társaságában, mint egy medve, vagy elefánt,  vagy tank. (Kinek mi tetszik.) Ám, élve  ezzel a segítséggel, a dalok még jobban mentek, mint Csokonai  költészetének nyelvtörő fordulatai, melyeket megtanulni könnyebb volt,  mint kimondani. Különös tekintettel az egyelőre már fél éve „ideiglenes”  fogsoromra. (pl. „a legszorosabb órába is.”) A lemezbemutató koncert május negyedikén lesz a Nemzeti Színház Gobbi Hilda termében. (Lehet, hogy adminisztratív okokból jegyek még nem kaphatók.) Ősszel pedig bemutatjuk az erre az anyagra épülő „Lipittlotty vagyok”  munkacímű előadóestet a Nemzeti Színházban.

2.       Családom tagjai aprólékos munkával, az én szokás szerinti felületes jelenlétem mellett összerakták a „Hobo ludens”  munkacímet viselő, legalább 800 oldalas gyűjteményt, amelyben az érzékeny szerző  „összes művei” szerepelnek. Az „összes” kifejezés persze hazugság, mert a trehány alany rengeteg munkáját elhányta és legalább ugyanennyi nem került elő, mint például az anno Omegának „Bunker”, vagy a Török Ádámnak  írt „Titkos társaság”  című teljes albumnyi szöveganyaga,  az angol nyelvű Syrius dalok fordításai és még sok minden.  Az anyag kis példányszámban,  kötészeti okokból két kötetben, a június eleji Könyvhétre jelenik meg és a debreceni Alföldi Nyomda és Kiadó sátrában lesznek dedikálások, ahol meg is lehet vásárolni majd őket

3.       Itt áttérek egy, az Önök részéről  jogosan felvetett probléma megválaszolására. Elöljáróban szeretném elmondani, - talán nem tudják - hogy sem menedzserem, sem szervezőm nincs. Akikkel valaha is megpróbálkoztam, mind csődöt mondtak. A néhai  zenekaraimnak több szervezőjét lopás miatt ki kellett rúgni, volt olyan, aki egy szerződést sem tudott megírni és évek alatt egy bulit sem hozott, ám az internet tele volt a nevével, miszerint ő a menedzserünk, vagy a menedzserem.  Számtalan „szervező” a tudtomon kívül olyan százalékos részesedéssel dolgozott, hogy szélsőséges körülmények között kellett megválnom tőle. Ilyen helyzetben is évi 130-140 fellépésem van, mert sok helyen tudják, hogy engem kell megkeresni. Az e-mail címem és a telefonszámom nem titkos, én veszem fel a hívást és a levelekre elsőként én válaszolok. Mivel nincs személyes kapcsolatom,  számtalan helyre nem tudok bejutni, hiába van közönségigény a fellépéseimre. Vannak helyek, mint a debreceni Déri Múzeum, a váci Dunakanyar Színház, Eger, vagy Békéscsaba, ahol bármilyen előadást, vagy koncertet évtizedek óta befogadnak. De a személyi változások miatt Szeged, Pécs, Miskolc kiesett. Talán a soproni kocsmába még visszamehetek, ám Szombathely, Kaposvár, Nagykanizsa, Győr, Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya, Szentendre,  Dunaújváros,  Szekszárd, Baja, Kecskemét, Szolnok, Hódmezővásárhely, Salgótarján, Balassagyarmat, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely és még számtalan kisebb-nagyobb város elérhetetlen számomra. Ugyanez vonatkozik a szlovákiai Felvidékre, amelyet az ELO koncert ural. Miattuk nem jutok át az északi határon. Romániában viszont, egy igaz barátom révén kiváló kapcsolataim vannak a színházak egy részével és a magyar közösségekkel. A Vajdaság talán végre összejön.

4.       Dolgozom egy zenei értelemben a tradicionális blueshoz közelálló, egy szál gitárral kísért lemezen, amely egy börtönből szabadult ember sorsát mutatja be. Ezt beépítem az „Utcazenész” monodrámába, melyet már megírtam és a magyar rockzene eltelt 50 évében kalandozik.  Jövő tavaszra tervezzük a premiert, ám előtte számtalan kis és nagy helyen játszom a lemezt, amennyiben kapunk felkérést.

5.       A „Halj meg és nagy leszel!” darabba az időkorlátok miatt nem kerülhetett be a megírt anyag egyharmada és legalább háromszor ennyit meg sem írtam, így felmerült az ötlet és a lehetőség, hogy egy mozaikszerű regényt hozzak össze az egészből. Jobb napjaimon lassan ugyan, de haladok vele. A határidő nincs kitűzve.

6.       Elkészítettem a „Hobo a Gulagon”   összeállítást, amit az indokolt, hogy  „A gulag virágai” kamara előadást több városban, a helyek nem megfelelő színpadi adottságai miatt nem lehet elvinni.  Áprilisban Miskolcon és Zentán fogom játszani.

7.       Készülőben van a Bob Dylan előtt tisztelgő akusztikus műsor, és  egy „Sosem játszott dalok” összeállítás. Ez az 1993 utáni korszak dalait tartalmazza, melyek  ritkán, vagy soha nem hangzottak el. Ám számomra fontosak és izgalmas lesz feltámasztani őket.  Hatvan dalt választottam ki,  kíváncsian várom a próbákat, amikor kiderülnek majd, hogy mely dalok születhetnek újjá és melyek maradnak a kriptában. Gondolom 20-25 csak összejön.

8.       Tudom, hogy azon az úton. amelyen én járok, előttem nem járt senki és utánam sem jönnek. Így Önök, - sokan az elmúlt évtizedek alatt – hozzászoktak a rengeteg koncerthez, hiányolják azokat, hiszen ilyen típusú zenekarok, vagy előadók nincsenek.  Ám, – nem mentegetőzésként mondom, inkább magamat kinevetve  -  72 éves vagyok, és sok mindent szeretnék létrehozni, még mindig mennék előre.

9.       Mindezekhez megértésüket, támogatásukat és türelmüket kérem.

Szeretettel  gondolok Mindannyiukra,  még akkor is, ha páran többet várnak tőlem, mint amire képes vagyok.
Hobo

Hírlevél - 2016.12.24.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Barátok, Olvasók és Érdeklődők!

Hosszú hallgatás után jelentkezem ismét. Ennek oka, hogy sok ötletem és tervem megvalósítása mostanra körvonalazódott.

A változások nyáron kezdődtek, amikor kiléptem a Hobo és Bandája formációból. Bár a zenekar egyes tagjaival további közös munkáink lesznek, ám a rengeteg egyéb teendőm mellett nem maradt energiám a zenekar szervezési, promóciós és egyéb feladatainak elvégzésére, ami eddig teljesen az én vállaimat nyomta. Ráadásul egyelőre nem tervezek ún. zenekari lemezt és turnét sem.

Ennek fő oka, hogy jónéhány eddig elmaradt és számomra nagyon fontos zenei, színházi , irodalmi művet kell létrehoznom, vagy befejeznem. Ezekről év elején ismét írok.

De idén azért bemutatásra került „A Gulag virágai” című színpadi munkám, amiben játszom is, valamint pár nap múlva elkészül a Szirtes Edina Mókussal közös Csokonai lemezem.

Úgy gondolom, hogy 38 év folyamatos színpadi zenélés után a későbbiekben ritkábban és csak különleges alkalmakból és okokból lépek csak fel. Kapcsolatunk szerencsére kiváló maradt, Egon és Tornóczky Feri megértéssel fogadták elhatározásomat, és, ha más formában is, de a későbbiekben is számíthatok rájuk. Így Kapolcson is fogunk együtt koncertezni. Felajánlottam nekik egy „Hobokarácsonyt” is, ám ez Egon írtózatos menniységű iskolaigazgatói teendői miatt nem sikerült.

Az egész évet kellene értékelni, de én nem szeretem az ilyesmit. Amit azonban továbbviszek magammal ebből az évből, az a rengeteg élő fellépés fogadtatása, különös tekintettel Kapolcsra, „A Gulag virágai”-ra, „A halj meg és nagy leszel!”-re, vagy a Csokonai koncertekre. (Talán bekerülök a Guiness rekordok könyvébe is, mivel József Attila estemet 413-szor játszottam. Recece.)

Valamennyire sikerült megúsznom a médiában való szereplést. Ez ugyan teljesen soha nem lesz lehetséges, de az eltelt évtizedek tapasztalatai arra ösztönöznek, hogy ha lehet, ne adjak interjút és ne fecserésszek semmilyen celebbel a semmiről.

Sajnos a honlapomat megölte a Facebook, de jövőre egy újjal próbálkozunk, addig szíves türelmüket kérem.

Mivel az Önök szíves jóvoltából fellépéseim száma és látogatottsága reklám nélkül sem csökken, úgy érzem, hogy ez a „kívülállás és távolságtartás” nem akadályozza munkámat.

A következő naptári évem teljesen összeállt, talán nem is tudom minden ötletemet megvalósítani. Minderről 2017 elején értesíteni fogom Önöket.

Addigis Boldog Karácsonyt és Újévet kívánok kedves Mindannyiuknak, megköszönve az évtizedek óta tartó szeretetüket és hűségüket, amire jövőre is igyekszem rászolgálni.

Az Önök megátalkodott, nyughatalan, vén csavargója, Hobo


 A Gulag virágai címmel Földes László Hobo írásából és válogatásából készül előadás a Nemzeti Színházban; a Vidnyánszky Attila rendezésében látható produkció bemutatóját 2016. november 12-én tartják a Kaszás Attila Teremben.

 

Vallomások és „kisajátított” versek – Erdélyi turnén Hobo

Számos erdélyi és partiumi településen lép fel a következő hetekben verses estjeivel Földes László Hobo, akinek Halj meg és nagy leszel!, A föltámadás szomorúsága és a Tudod, hogy nincs bocsánat című előadását is láthatja-hallhatja a közönség.



Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A közelmúltban az a megtiszteltetés ért, hogy Debrecen városa felkért egy Csokonai Vitéz Mihály műveit bemutató műsor elkészítésére, és ebben Kölcsey Ferenc-ösztöndíjjal támogatott.

Az előadást Hermann Zoltán Csokonai-szakértő segítségével szerkesztettük meg, amit megelőzött több, Csokonaival foglalkozó tanulmánykötet és a költői életmű tanulmányozása. A megközelítőleg 90 kiválasztott vers további szelektálása után 32 vers, műfordítás, prédikáció és levél kapott helyet az összeállításban.

Mivel a költő alkotásainak jelentős részét dalformákra írta, ennek tudatában felkértem Szirtes Edina Mókus zeneszerző-előadóművészt, hogy a versek egy részéhez írjon zenét. Ennek következményeképpen abba a hihetetlen helyzetbe kerültem, hogy vonósnégyessel fogok játszani, ami kívülállóknak érdekes kísérletnek tűnhet, ám oda vezetett, hogy 70 éves koromban énekórákat kellett vennem. (Ezek keserű tanulságaival szembesülve lemondtam Mozart Varázsfuvolájában szereplő Papageno áriájáról, melyet egyébként Csokonai lefordított.)

A hihetetlen életszeretet, hazafiság, szerelemsóvárgás mellett kirajzolódott a magyar művészekhez szinte sorsszerűen kapcsolódó kitaszítottság és tragikus vég. Az életmű azonban ezt felülírja, jelentősége megkerülhetetlen a magyar társadalom és művészet történetében.

Ez előtt tisztelegnénk társaimmal.

Tisztelettel
Hobo


Legfrissebb fotók

Legfrissebb hírek
2012.08.07 – Fájdalmon túli mosoly...
2012.07.10 – A ROLLING STONES 50 című könyv Hobo ajánlásával
2012.07.05 – A szeánsz után
2012.07.02 – A multik kiherélték a zenét
AKTUÁLIS

Bill és Hobo újra együtt

Kolozsvár, Fő tér, 2017. aug. 18.
RÉSZLETEK »
HÍRLEVÉL
Teljes név:
E-mail cím:
Lakcím:
HOBO 2009 © Minden jog fenntartva!

Jogi nyilatkozat

Amennyiben szeretne feliratkozni hírlevelünkre, kérjük fogadja el a jogi nyilatkozatot!


Hírlevél feliratkozása során eltárolt adatoknak jogi adatvédelmi nyilatkozatának helye...

Rendelési feltételek

Kedves Vásárlóink!

Szeretnénk felhívni figyelmét néhány megrendeléssel kapcsolatos, fontos információra:

Mindenek előtt kérjük, hogy a kért adatokat (név, lakcím, telefon) a gyors és precíz kiszállítás érdekében pontosan töltse ki. Adatait harmadik félnek csak a szállítással kapcsolatosan adjuk át, akik szintén felelősséget vállaltak azok bizalmas kezelése érdekében.

A megrendelőlap Megjegyzés rovatában tüntetheti fel a vásárlással kapcsolatos üzeneteit (pl. dedikálás, személyes átvételi igény…)

Amennyiben bármi okból problémát jelentene a webáruházon keresztül történő vásárlás, úgy megrendelését feladhatja e-mailen (info@hobo.hu ) vagy akár postai úton is (Rock Diszkont 1068 Budapest, Király utca 108.).
Ez esetben kérjük pontosan tüntesse fel:
- az Ön nevét (és ha eltérő, akkor a számlázási nevet)
- pontos címét, irányítószámmal (ha eltérő, akkor a számlázási címet)
- telefonos elérhetőséget és e-mail címét
- a megrendelt áru pontos címét és darabszámát

A Webáruházat a Rock Diszkont üzemelteti. A termékek mellett feltűntetett fogyasztói árak az általános forgalmi adót (ÁFÁ-t) már tartalmazzák, a kézbesítés költségeit azonban nem.
Ennek összege futárszolgálat igénybevétele esetén belföldön általában 1290 Ft csomagonként.  A megrendelt áruk kiszállítását a GLS Hungary Kft biztosítja.
(Határon túli szállítási megrendelések egyeztetése folyamatban van.)

Amennyiben úgy gondolja, személyesen is átveheti csomagját  a Rock Diszkont üzletben: 1068 Budapest, Király utca 108. Telefon: +36 (1) 341-3350. (hétköznanap 9-18 óráig, szombaton 9-13 óráig).
Kérjük, hogy személyes átvételi igényét feltétlenül jelezze megrendeléskor a Megjegyzés rovatnál!

Kellemes böngészést, jó vásárlást kíván Mindenkinek
Webmester
info@hobo.hu