Szövegek - B

Bakanóta
Balga költő
Ballada a gyermekkorról
Ballada a Parlamenthez
Ballada a senki fiáról
Balladás barátaim
Banális blues
Bányászballada (Springhill)
Barátból ne legyen szolga
Barbie baba blues
Bárhol hajtom le a fejem
Bárpult blues
Batthyány tér blues
BAZ Megye blues
Beállok katonának
Belladonna
Betegség blues
Bevonuló baka blues
Biliárd éjjel
Blues egy trombitásért
Blues Jim Morrisonnak
Bohóc a dobozon
Bohóc blues
Bokor Blues
Bölcselkedés a bölcső fölött
Búcsú blues
Bujdosó pohár
Bukott angyal
Bunkó vagyok
Bűn
Bűnön, börtönön, bánaton túl
Bye Bye, Johnny!


Bakanóta

2002 Bakaballada

Jó katona vagyok, szeretem a fegyverem
Akár a babámra, rábízom az életem
Mindig vele alszom, ez olyan, mint a szerelem
Mindig vele alszom, ez olyan, mint a szerelem

Húszas baka nem fél, nem hátrál meg sosem
Vigyáz a hazára hóban, fagyban, fegyverben
Ezt a földet, babám, nem tapossa idegen,
Ezt a földet babám, nem tapossa idegen

Egy, kettő, három, négy, kiskatona hová mégy?
Nem megyek én messzire, csak a világ végire

Így van ez már régóta, megy a sereg, száll a nóta
Száll a nóta, bakanóta, lábunk elé hull a rózsa

Így van ez már régóta, megy a sereg, száll a nóta
Száll a nóta, bakanóta, lábunk elé hull a rózsa

Reng a föld alattunk, hadba vonul a sereg
Köpünk a kaszásra, mivelünk nem sokra megy
Testünk-lelkünk bizsereg, húszas baka győzni megy
Testünk-lelkünk bizsereg, húszas baka győzni megy

Egy, kettő, három, négy, kiskatona hová mégy?
Nem megyek én messzire, csak a világ végire

Így van ez már régóta, megy a sereg, száll a nóta
Száll a nóta, bakanóta, lábunk elé hull a rózsa

Így van ez már régóta, megy a sereg, száll a nóta
Száll a nóta, bakanóta, lábunk elé hull a rózsa

Egy, kettő, három, négy, kiskatona hová mégy?
Nem megyek én messzire, csak a világ végire

Így van ez már régóta, megy a sereg, száll a nóta
Száll a nóta, bakanóta, lábunk elé hull a rózsa

Így van ez már régóta, megy a sereg, száll a nóta
Száll a nóta, bakanóta, lábunk elé hull a rózsa


Balga költő

2006 Tudod, hogy nincs bocsánat
József Attila

Nem adatott meg mindenkinek
A balgaság, mely a füvekben ég,
Tudom én jól, tudom én.
Csak pazaroljam,
Csak tékozoljam
Szegénységem,
Alázatosságom,
A friss levegőt,
A rigókat,
A földek bőízű nedveit,
A futkározó mezei virágokat, melyek homlokukon hordják álmaim
S huncutul dörgölőznek
A nyihogó kancák bokáihoz.

Lehetnék én a kőműves, aki
Mikor ölel,
Megroppantja az asszony derekát -
Házat, börtönt és templomot épít magasra,
De délben lehever a téglák mellé,
Megeszi a kenyeret, szalonnát, hagymát, nagyot nyujtózkodik,
Szusszantva-kortyantva vizet iszik még
És máris alszik és mosolyog,
Mint a legbölcsebb halott fáraó.

Lehetnék én a könyvelő is,
Akinek vannak főnökei,
Vagy a szabó, kit nem irigyelnek,
Ha jól varr kabátot s rossz az asszonya -
Sokat dolgozik, de sztrájkol,
Ha kicsi a bér -
Lehetnék vándor hasbeszélő,
Hisz annyi sok madár zokog, csapkod, kacag benn a szivemben,
És szónok is, szellemes, aranyszájú!
Aki fönn áll az emelvényen,
Kis pocakját megveregeti
S beszél a nép nagy nyomoráról,
Melyet csak ő tud eltiporni,
Francia szabású félcipőben -
S éljen! éljen - dübörög a nép,
Egymást tiporják, hogy jobban hallják -
Mintha nagy, sötét alagútban sok szép gyorsvonat rohanna egymásba
S én szebben tudnék bolonditani!
Lehetnék paraszt, pap, remete, zsúrfiú, bankár és király is!

Fogadjátok hát balgán, együgyüen
Balga, együgyü szivemet.


Ballada a gyermekkorról

1999 Adjatok a kutyáknak húst
Vlagyimir Viszockij

Mikor fogantam meg, nem emlékszem,
Féloldalas az emlékezetem,
Fogantatásom nem volt szeplőtlen,
És ahogy várták, akkor születtem.

Nem harag és kín között kellett jönnöm,
Kilenc hónap, hát kibújni tessék,
Nekem anyám méhe volt első börtön,
És nincs ott semmilyen érdekesség.

Köszönöm nektek, ti szentek,
Hogy akkor köptetek egyet,
És csak rálegyintettetek,
Mikor szüleim úgy döntöttek,

Igenis, megfogannak engem,
Azokban a teljesen érthetetlen,
És szinte túlélhetetlen,
Mesebeli időkben.

Óriási ítéleteket
Sóztak a fegyencekre,
Jövőjükre még többet annál,
De hát él még az én bandám! (Ezt is túléli az én bandám!)

Gyertek fürge gondolatok, gyertek!
Szavak, mondatok, Hívjátok a Múltam.
Először harmincnyolc pompás
Rendeletére végre kiszabadultam.

Csak tudnám, ki tökölt ilyen sokat?
Revansot vennék a gazemberen!
Egy sikátor végén, páros szám alatt,
Megszülettem és túléltem koromat.

A falon túl, a falon túl, ott,
Túl a vékony válaszfalon,
Vodkácskával csintalankodott,
Egy-két szomjas szomszédasszony.

Éltünk nehéz egyenlőségben,
Egyfolyosós volt a módszer,
És a harmincnyolc lakásnak,
Egy vécét adott a rendszer.

Ugyanúgy vacogott a fogunk,
Nem segített az usánka,
És mindig pontosan tudtuk,
Mennyit ér egy kopejkácska!

A szomszédasszonyt nem zavarta a sziréna,
Még anyám is megszokta,
S én, a hároméves ebadta,
Köptem a légvédelmi riadókra.

Nem mind áldás, ami fentről jön,
Hát oltottuk a gyújtóbombákat,
Segítség a frontnak! Fogtam vödröm,
És homokot hordtam meg téglákat.

Kérdik a nőt: Hol a fiad?
Az enyém eltűnt nyomtalanul,
Kiszjka, mi egy család vagyunk,
Nemcsak a tieid ülnek ártatlanul.

Elszöktem a pelenkáktól,
Mégsem feledtek el,
Koraszülöttnek csúfoltak engem,
Besúgók között nőttem fel.

Nincs több elsötétítés,
Mégis félünk, mert hosszú a foglyok sora,
Apáink, bátyáink hazatértek,
Idegen, vagy saját otthonokba.

Zina néni pongyolácskája,
Csupa kígyó, csupa sárkány
Megérkezett a Popov papa,
S vele az a sok hadizsákmány.

Trófeát ad Ausztria, Japán,
Hadisarcot Németország,
A mi hazánkból Batyuföld lett,
Zsáksziget meg Bőröndország.

Körülnéztek, összemelegedtek,
Berúgtak, aztán kijózanodtak,
Sírtak, akikhez visszajöttek,
És zokogtak az árván maradottak.

Vityka papája a metrót ásta,
Kérdeztük, minek? Csak nevetett,
A folyosónak a fal a vége,
De az alagút mindig a fényre vezet.

Az apáknak megvan maguk útja,
Ami pedig minket illet,
Éles szemmel és önállósulva
Látni kezdtük: milyen az élet.

Az apja próféciájára
Vityka meg a haverja nem figyelt,
A mi folyosónkról egyenesen
A börtönfolyosóra ment,

Ő mindig nagy ellenkező volt,
De ha megszorítod, sírva esdekel,
Végigvonult a folyosón és
És a falnál végezte, ahogy kell.

A pincében és az alagsorban
Vérre menően vitatkoztak,
És a bölcsödétől fölfelé
A fiúk a tankok alá kívánkoztak.

Nem kaptak még egy golyót sem,
De a műhelyben becsapták az őröket,
Esztelenség, mégis megtették,
Reszelőkből gyártottak tőröket.

A kor és a hely kitanította
A taknyos, béna fegyenceket,
És a hadifogoly németekkel
Kenyérért cseréltek késeket.

Voltak ilyen idők, ilyen pincék,
Volt, hogy az árakat lejjebb vitték,
Csatornák hordták a szennyet
Oda, ahová kellett.


Ballada a Parlamenthez

Faludy mester tiszteletére

1992 Férfibánat
Faludy György

Most, hogy a bitó árnyékában állok,
a parlament eszéhez apellálok.
Mert jogában áll minden féregnek, dögnek
védekezni ha életére törnek,
a kutya vonít, a kígyó sziszeg,
a farkas üvölt, s ebben a hideg,
tetves ketrecben ahová bezártak:
csak én, csak én fogjam be a pofámat?

Persze: nem nékem állna a deres,
ha úr lehetnék vagy gazdag nemes,
de mivelhogy szegény bitang vagyok,
a vallatásnál csak pofont kapok,
s most hogy még hozzá kínpadra ítéltek,
ha hegyes szögekkel a húsomba tépnek,
ha olajba főznek, ha négyrétre vágnak:
most is, most is: fogjam be a pofámat?

Nem - ha a fejemben még több szalma lenne,
mint amennyi szalma nőtt már eddig benne,
ha most a parlament elé nem állnék,
a végső lehelletig nem protestálnék,
hogy ártatlan vagyok, s ha siralomházba zárnak,
a bitó alatt a martalócok várnak,
míg a szuronyok merev négyszögben állnak,
hát még akkor is fogjam be a pofámat?

Nem: látjátok nem hiába firkálok,
mert ha e verset ki nem gondolom,
fölöttem folyna már régen az árok,
s csalán nőtt volna már a gyomromon.
Ezért, ha a zsaruk a nyakadra hágnak,
az urak előtt soha ne fogd be a pofádat.


Ballada a senki fiáról

1988 Tiltott gyümölcs

Mint nagy kalap borult reám a kék ég,
És hű barátom egy akadt: a köd.
Rakott tálak között kivert az éhség
S halálra fáztam rőt kályhák előtt.
Amerre nyúltam, csak cserepek hulltak,
S szájam széléig áradt már a sár,
Utam mellett a rózsák elpusztultak
S leheletemtől megfakult a nyár,
Csodálom szinte már a napvilágot,
Hogy néha még rongyos vállamra süt,
Én, ki megjártam mind a hat világot,
Megáldva és leköpve mindenütt.

Fagyott mezőkön birkóztam a széllel,
Ruhám csupán egy fügefalevél,
Mi sem tisztább számomra, mint az éjjel,
Mi sem sötétebb nékem, mint a dél.
A matrózkocsmák mélyén felzokogtam,
Ahogy a temetőkben nevetek,
Enyém csak az, amit a sárba dobtam,
S mindent megöltem, amit szeretek.
Fehér derével lángveres hajamra
S halántékomra már az ősz feküdt,
És így megyek, fütyülve egymagamban,
Megáldva és leköpve mindenütt.

A győztes ég fektette rám a sátrát,
A harmattól kék lett a homlokom,
S így kergettem az Istent, aki hátrált,
S a jövendőt, amely az otthonom.
A hegytetőkön órákig pihentem
S megbámultam az izzadt kőtörő t,
De a dómok mellett fütyülve mentem
S kinevettem a cifra püspököt:
S ezért csak csók és korbács hullott árva
Testemre, mely oly egyformán feküdt
Csipkés párnák között és utcasárban,
Megáldva és leköpve mindenütt.

S bár nincs borom, hazám, se feleségem
És lábaim között a szél fütyül:
Lesz még pénzem és biztosan remélem,
Hogy egy nap nékem minden sikerül.
S ha megúntam, hogy aranytálból éljek,
A palotákat megint otthagyom,
Hasamért kánkánt járnak már a férgek,
És valahol az őszi avaron,
Egy vén tövisbokor aljában, melyre
Csak egy rossz csillag sanda fénye süt:
Maradok egyszer, Francois Villon, fekve
Megáldva és leköpve mindenütt.


Balladás barátaim

Bereményi Gézának és Cseh Tamásnak

1992 Férfibánat

A régi barátok nem bírják otthon,
Indulnak, ha rákezd az eső.
Felkeresnek, ha erre járnak,
Lesik, megfogott-e az idő,
Zavar-e, hogy sír a gyerek és szenved a nő.

Mondd meg, kinek játszunk, ha nem magunknak?!
Régen hazamentek már az oroszok.
Látom, testvér, remeg a kezed.
A kor tette ezt, meg a borok.
Balladás barátaim, vigyázzatok!

Összetartott minket a láz és a kín.
Tudtunk egy nyelvet, amit senki más.
Mindig írt egy dalt, hogyha kellett,
Valaki. János vagy Tamás.
Igazat, mint egy vallomás.

A harangok alszanak.
Nem segít az ima, sem ez a dal.
Balladás barátaim, mondjátok, mi baj?

A füstös kocsmáknak mind más a nevük.
Helyünkön furcsa népek ülnek.
Nem érdekli őket a szabadság,
Nem tudják minek nem örülnek,
S hogy az álmok mibe kerülnek.

A tankok még alszanak,
Halkul az ima, halkul a dal.
Balladás barátaim, mondjátok, mi a baj?

A kövek az égig nőttek közöttünk.
János nem szól többé Tamáshoz.
Állok a körben és azt érzem,
Lassan nem lesz közünk egymáshoz,
Sem azokhoz a kincses balladákhoz.

A gyerekek játszanak.
Nem látják rajtunk, hogy fáj ez a dal.
Balladás barátaim, mondjuk egymás szemébe: mi a baj?!


Banális blues

1986 Esztrád

Bűzlik a víz a vázában, a virág rég elrohadt.
Vetetlen ágy áll a szobában. Az élet valahol kinnmaradt.
Széttépett fényképek, összegyűrt lap,
Ez vagy, ez vagy, ez vagy.

Vaksi kezem tapogat körbe, a vállad után kutat.
A telefon meg, mintha ölne, az agyamba üvölt-ugat,
Beleharap a súlyos csöndbe: elhagysz. Csak ennyi.
Hallom hangodat.

Ezt a bluest az élet írta, nem én.
Ennyi maradt nekem.
Ez a banális blues az enyém.

Tudom, én tettem mindent tönkre, óh bár ne így lett volna!
Rossz vadembert hagytál el örökre. Te nem tehettél róla.
Minden reggel a nevedet nyögve ébredek fel,
A nevedet nyögve ébredek fel azóta.

Egyszerű férfi vagyok, nem több, akinek a sorsa te vagy.
Évek mennek, évek jönnek sorba. Várni nem, de remélni szabad.
Nem írsz, nem hívsz. Nem írsz, nem hívsz.
Nem tudom, hol vagy. Jól vagy? Hol vagy?

Ezt a bluest az élet írta, nem én.
Ennyi maradt nekem.
Ez a banális blues az enyém.


Bányászballada (Springhill)

1998 A dublini úton

Új Skóciában, Springhill Town-ban,
Szénbányában, a pokol fenekén,
Bányász vértől lucskos a szén,
Nem látszik sem a Nap, sem az ég,
Nem látszik sem a Nap, sem az ég.

Springhill Town-ban nehéz az álom,
Sok bányász meghal, nem hiába fél,
Tombol a föld és reszket az ég,
Csontért, vérért ordít a szén,
Csontért, vérért ordít a szén.

Új Skóciában, Springhill Town-ban,
Az évszázadnak pont a közepén,
Múlnak az évek, a Hold süt még,
Akár a sír, a bánya oly sötét,
Akár a sír, a bánya oly sötét.


Barátból ne legyen szolga

2000 Gyöngy a sárban

Jártuk a világot és tettük a dolgunkat, ahogy kellett,
Segítettük egymást, de egyszer minden az én kötelességem lett,
Lassan azt hitted, neked semmit sem kell tenned,
Barátból ne legyen szolga,
Szolgából ne legyen barát!

Azt hittem a blues, a zene, amit játszunk,
Megtisztít, felemel minket, és szebb és különb nálunk,
És mi sosem hisszük, azt hogy a szolgánk a barátunk.
Barátból ne legyen szolga,
Szolgából ne legyen barát!

Ha majd túl leszel a nehéz időn, mindent másképp látsz,
Nekem jó volt veled, hiányzol nagyon, és gondolok rád,
Igyál egy pohárral, és ne haragudj rám!
Barátból ne legyen szolga,
Szolgából ne legyen barát!


Barbie baba blues

1994 Csintalan lányok, rossz fiúk

Gyönyörű vagy, mondják, és te elfogadod.
Mások nevelnek, ma még rájuk hagyod.
Neked aztán volt gyerekszobád!
A tested még nem mozog, csak a szád.

Nem vagyok kandi kamera, de sokat látok.
Kínai selyem, francia pezsgő, angol reklámok,
Spanyol csizma, német márka,
Orosz kaviár, svájci óra.

Még csak cica vagy, még csak lehetsz párduc.
Nem tudod, hol vagy. Ám egyet már tudsz:
A Mennybe a pénztáron át jutsz!
Barbie baba blues.

Szombat este volt egy gulyás party.
Megdöbbenve láttam, minden lány Barbie.
Barbieba szerettem, Barbie imád.
Veszek majd neki Barbie ruhát, Barbie kiskutyát.

Barbie angyal fekszik Barbie ágyban.
Barbie husi van a Barbie szájban.
Barbie a tenger, Barbie a kincs.
Én leszek a Barbie-fiúd, ha még nincs.

Még csak cica vagy, még csak lehetsz párduc.
Nem tudod, hol vagy. Ám egyet már tudsz:
A Mennybe a pénztáron át jutsz!
Barbie baba blues -, üres aggyal.
Barbie baba blues - műanyag angyal.


Bárhol hajtom le a fejem

1997 A nemek háborúja

Bárhol hajtom le a fejem,
Mindenhol ott vagy velem,
Bármit hoz a sors nekem,
Segítesz, hogy véghez vigyem.
Elfogadod, hogy nehéz vagyok,
Akarod azt, amit én akarok,
Mielőtt elalszom, gondolok rád,
Neved suttogom, mint egy imát.

Bárhol hajtom le a fejem,
Gondolok rád,
Bárhol hajtom le a fejem,
Elmondok érted egy imát
.

Nem kéred, hogy más legyek,
Vesztesen is kellek neked,
Ha összetörök, felemelsz,
Ha kiborulok, megölelsz,
Ha dühös vagyok, nem haragszol,
Ha fáradt, velem alszol.
Mindig csak adsz és sosem kérsz,
Az enyém vagy és velem élsz.

Bárhol hajtom le a fejem,
Te mindenhol ott vagy velem.

Tudom, hogy mellettem állsz,
Tudom, hogy engem vársz.
És túl vagyok már mindenen,
Megkérlek, maradj velem!
Húsz éve kezdődött ez a szép történet,
De mégis nélküled éltem le ebből tíz évet,
Már nem is tudtam, merre élsz?
Hogy engem vársz  és te is remélsz.


Bárpult blues

1997 A nemek háborúja

Lazán, de éberen ült a pultnál,
Ahogy az ilyenek úgy ülni szoktak,
A háta és a nyaka gyönyörű volt,
Nem vizet ivott, körmei kopottak,
Szemembe sziszegett, mint egy kígyó:
Nem állok idegennel szóba,
De én vettem a bátorságot,
És meghívtam egy finomabb kortyra.

Látom, hogy ki vagy, felelte a lány,
A világvándora herceg,
Naponta hallom, mint a Wurlitzert,
Nem érdekel, hogy nem leled a helyed,
Ne mondd, hogy velem megnyugodnál,
Nem bízom senkiben, akit nem ismerek,
Hiába fizetsz nekem hajnalig,
Az egész világ tele van veletek.

Miért nem hagysz engem is beszélni?
Látszik rajtad, hogy egyedül vagy.
Velem kezdhetnél valamit.
Talán én is egy menő srác vagyok,
Aki pár éve bajban van?
Hátha még divatba jövök,
Feljutok a csúcsra egy jó lappal?

Kocsik, motorok, bőrdzsekik jönnek,
Pont ilyen nőt kerestek, mind ezt mondják,
Csak a kalandot kergetik,
Ahogy a régi slágerben nyomják.
„Idegenek az éjszakában",
A bluest szeretik, ha nem tudnám,
Azt hiszik, a lányok nem ismerik:
„Nem hallod, üvöltök, lenn a mocskos utcán”.

Volt már kis liba és elég volt.
Nem estem beléd első látásra,
Nem fogok gyónni miattad,
Ha nem tetszik, a viszontlátásra!
Tudod mit, gyere el egy év múlva,
S ha itt találsz a pohárral,
Próbáljunk valamit együtt,
Ha addig nem sikerül valaki mással.

Tudom, te vagy a Csalódott Tündér,
Jó ez az önsajnáló szöveg,
Naponta hallom, mint a Wurlitzert,
Miért ülsz itt, ha van jobb helyed?
Mellettem biztosan megnyugodnál,
Felednél mindent, a sok sebet,
Ha nem jössz velem ma éjszaka,
Holnap is egyedül hajtod le a fejed.

„Nem vagy nagyon jól és én sem,
Nekünk ez a város idegen.
Olyan vagy, mint én, hát gyere velem!"
-
mondtam a lánynak, de nem jött velem!


Batthyány tér blues

1983 Még élünk

Aztán a HÉV megállt, tudjuk a régi szabályt,
Búcsúhoz inni kell, hagytam, hogy menjen el.
Ittam, ne féltsetek, a nő már elmehet,
Másszon a HÉV-re fel! Másszon a HÉV-re fel!
Dobjad az üveget el! Dobjad az üveget el!
Dobjad az üveget el! Dobjad az üveget el!

Aztán a HÉV kiment, ők vele, én meg lent,
Nagyon is, nagyon is lent, valami rég kiment.
Az üveg eltörött, kövön hátam mögött.
A nő a HÉV-re fel, a nő a HÉV-re fel,
Viszi a gyereket el, viszi a gyereket el.
Viszi a gyereket el, viszi a fiamat el.

Valami rég kiment, ők fent, te valahol lent,
A HÉV-ben lámpa ég, az állomás sötét,
Csend lett és rohadt sötét.
Az asszony kisgyerekét, elvitte valami HÉV.
Elvitte valami HÉV.
Nincs pénzed, hogy igyak még?

Nézz rám, hát fázom fiú. Mondjuk, hogy du-du-du!
Te piszok fényes HÉV, elnyelt a rohadt sötét.
Hideg van, pénzem sincs, egy pici pénzt keríts!
Az üveg eltörött, kövön hátam mögött.

Állj meg! Állj meg, megőrülök!
Állj meg! Állj meg! Állj meg!
Pénzt adj, az üveg eltörött
Pénzt adj! Pénzt adj! Pénzt adj! Pénzt adj!
Szétment a hátam mögött.
Szétment, minden szétment.
Pénzt adj új üvegre fiú!
Új üvegre fiú!
Mondjuk, hogy du-du-du-du-du!
Du-du-du-du-du-du-du!
Állj meg a régi eltörött! El, el, el, eltörött.
Állj meg! Állj meg, megőrülök! Megőrülök, oh!

Aztán a HÉV megállt, tudjuk a jogszabályt,
A srácot viszi a nő, üveget szét a kő.
Miként üveg kövön, szétmegyek, esküszöm.
Hideg van, pénzem sincs, egy pici pénzt keríts!
Nézz rám, nézz tükörbe fiú. Mondjuk, hogy du-du-du-du!
Valami HÉV kiment, ők vele, te meg itt lent,
Üveged szanaszét ment. Látom, hogy te se vagy szent.

Állj meg! Állj meg, megőrülök!
Megőrülök. Állj meg!
Pénzt adj, az üveg eltörött
Pénzt adj! Pénzt adj!
Szétment a hátam mögött. Szétment, minden szétment.
Pénzt adj új üvegre fiú! Pénzt adj új üvegre fiú!
Mondjuk, hogy du-du-du-du-du! Du-du-du-du-du-du-du!
Állj meg a régi eltörött! Megőrülök, megőrülök!
Állj meg! Állj meg, megőrülök!


BAZ Megye blues

1991 Kocsmaopera

Lenyomtam két évet katonaként Ózdon,
Éhbérért melóztam még ötöt Miskolcon.
Szakadt Trabant alatt röhög a kövezet.
Egy seggfej a falra írta: cigánymentes övezet.

Kihűlt a kohó is, nem ad vasat, munkát.
Nem látsz a környéken se rendőrt, se kurvát.
Állok a konyhánál, ez az egy ingyenes.
Hol a nyugodt erő? A tömeg ideges.

Fenn, a hegyek alatt salakdombok állnak,
Odaviszem én is este a babámat.
Sokfélét játszhatunk, leginkább egymással.
Itt nem találkozunk se úrral, se elvtárssal.

Fekete leves fekete habbal,
Fekete álom, fekete hajnal,
Fekete humor, fekete rúzs,
Fekete dal a BAZ megye blues!


Beállok katonának

2004 Ballada a senki fiáról
Faludy György

Önként álltam be katonának.
Megmondom, mért. Mert bár igaz,
hogy költőnek vagy cikkírónak
is jobb vagyok mint hadfinak,
 
s bár emberfia még nem nézte
hurkának a bicepszemet
és egyedül a távgyaloglást
bírom könnyebben mint ezek,
 
önként álltam be, mert éreztem:
a Szabad Magyar Mozgalom
titkáraként civilruhában
már egy órát se nyughatom,
 
Hadd térek a legfontosabbra.
Annak, ki ismer, nem titok,
miért megyek a háborúba.
Az okom: életrajzi ok.
 
Nem érted? Elképzeltem gyakran
s úrrá lett rajtam az iszony,
ha maradnék, mit írna rólam
a zsebkönyv meg a lexikon.
 
“F. Gy. lelke a szabadságért
lángolt és szárnyalt. Másokat
harcra buzdított a zsarnokság
ellen. Ő New Yorkban maradt
 
szerény lakásán, s éjet nappá
téve, dolgozott, ahogy bírt:
egy szakajtóra való cikket
és két tűrhető verset írt.”


Belladonna

1988 Tiltott gyümölcs

Ott kezdtem, mesélte, ahol majd te végzed.
A kapuba tettek, a táblán: intézet.
Kéthetes voltam, anyám már otthagyott.
De lelenc volt ő is, nem érzek haragot.

Tizennégy éves volt, az éhség lökte hanyatt.
Azóta elfogad szelídet és vadat.
Hálózsákban eggyel, villában hárommal...
Jobb, mint az őrszobán várni a lányokkal.

Vaskerítés mögött a sok sápadt virág.
Mint a lehunyt szirmok, kopott, szürke szoknyák...
Hiába volt rajta ugyanolyan ruha,
Nem illett közéjük. Így lett Belladonna.

Lassított a vonat, a kalauz beszólt:
Na lányok, leszállás, ez már itten Aszód!
Vaskerítésükhöz csak katonák járnak,
Letelt a szolgálat, valakire várnak.

Belladonna, mondd, minek születtél?
Belladonna, mondd, kinek vétettél?
Belladonna, mondd, miben hiszel még?


Betegség blues

1983 Még élünk

Fehér szobáben fehér az ágy,
Fehér a doktor, nem szól hozzád,
Fehér a műtő, fehér a csend,
Fehér a nővér és fehér a rend,

Fehér a Nap és fehér az éj,
Fehér ruhában jár a veszély,
Fehér ki ad és fehér ki kér,
Fehér az álom, s az ima fehér,

Fehér pirula, fehér magány,
Kiért jön el a Fehér Halál?
Fehér a fal és fehér a kő,
Fehér az utca és a temető,

Fehér ki símogat, fehér ki szúr,
Fehér ki segíthet: fehér az Úr.
Fehér a bőr, fehér a vér,.
Egyedül Billy nem fehér.


Bevonuló baka blues

1988 Tiltott gyümölcs

Haver, nyugodj meg! Megtanulsz lőni,
Puskával, pisztollyal, szuronnyal ölni,
Hazudni, tűrni, félni, várni, nyögni.

Haver, menj és vágd le a hajad!
Rakd el a farmert, a gitárodat!
Hülye civil voltált, mától katona vagy.

Ébresztő, fel! Feküdj és kússz!
Hé, pofa be! Bevonuló blues.

Haver, inkább felejtsd el a nőket,
Ne gondolj rájuk míg szolgálod idődet!
Oly nehéz egyedül, hát értsd meg őket.

Haver, az kell, hogy csak gép legyél.
Parancsra aludj, vizelj, egyél,
Adj oda mindent és semmit se kérj.


Biliárd éjjel

1991 Kocsmaopera

Hozom a dákót, te meg a golyót,
Az asztalon ott vár a lyuk.
A puha zöldön, akár az ágyon,
A jó lökés mindig célba jut.

Játszod a férfivel, én meg a nővel.
Ne törődj semmilyen veszéllyel,
Ha bírod erővel, vagy bírod pénzzel,
Mehet a játék egész éjjel.

Az igazi biliárd nem ócska rex,
Vigyázz, több menet lesz,
Ne igyál túl sokat, mert rosszat tesz.
Ha jól csinálod, épp olyan, mint a szex.


Blues egy trombitásért

2007 Blues egy trombitásért

Tomsits Rudi elment, tovább nem maradhatott
De betartotta a törvényt, amit magára szabott
Zacskóból evett és sokat, ha lehetett,
S mindenkinél mindent mindig olcsóbban vett.

Az angyalok földjén nyomorban született,
Romák és prolik közt játszott verekedett.
Korán kezdett inni, fújni még hamarabb,
És tudta meddig mehet, hogy maradhat szabad.

Beteg lett, de nyugton nem tudott maradni.
Művészkém? - kérdezte, - nincs valami hakni?
Méreg volt vérében, s a gyomra is folyton szúrt,
De mindig jött, ha hívtuk, s már nem beszélt csak fújt.

Nem lengetett zászlót, nem hitt nagy eszmékben,
Amit érzett, gondolt elmondta zenében.
- Tudom nincs sok időm - szólt, - de mégsem félek.
Amíg élek játszom, amíg játszom élek.


Blues Jim Morrisonnak

2001 Blues Jim Morrisonnak

Nyafog a vers, röfög a zene
Mammom eszi meg, vagy a fene
Mindenhol kutyák, kopaszok
Sehol vadak, se faraksok
Ha nem kellek a világnak
Álljak be művirágnak
Hogy elszálljon a bűz
Kéne egy jó nagy tűz

Régen nem szívok és már nem iszom
Óh, fel ne ébredj, Jim Morrison
A legújabb teszt West is the best
Budapest elad és sohasem veszt
A tévé ugat: Itt a Nyugat
Minden magyar McDonald's-ban mulat
Kólásüveg a Föld farka
Amerika marka rajta
Költő nem jár kamatlábon
Vissza ne gyere barátom

Régen nem szívok és már nem iszom
Óh, fel ne ébredj, Jim Morrison

Nem volt korod és nem volt időd
Mint a bluesnak, a múltad a jövőd
Száll a hang, a kép, a szó
Az út végén vár a tó
Az élethez ajándék jár
Minden játékban ott a halál
Beteg a város, a folyó ég
De a láz itt van még

Régen nem szívok és már nem iszom
Óh, fel ne ébredj, Jim Morrison
Régen nem szívok - otthagytad a filmet
Már nem iszom - otthagytál minket
Óh, fel ne ébredj - otthagytad a zenét, Jim Morrison
Régen nem szívok - még él a blues
Már nem iszom - él még a blues
Óh, fel ne ébredj - él még a blues, Jim Morrison
Már nem iszom - az ismeretlen szövetséges
Óh, fel ne ébredj, Jim Morrison


Bohóc a dobozon

1996 Vadaskert

Itt az előreköszönő,
A soha fel nem növő,
Az örökös túlkoros,
A porosan modoros,
Zsákutcák vándora,
Süketek kántora,
A későn érő típus,
Az ordenáré stílus,
A kerítések hőse,
A medvék hegedőse,
A tátogó trubadúr,
A papagáj, kakadúr

A lázas önimádó,
A könnyes önsajnáló,
A romantikus hülye,
A rossz lotyók menüje,
A hisztérikus dalnok,
Az újrakezdő bajnok,
Az őrjöngő mimóza,
A dalban ő a próza
A soha nem tanuló
A mindig felhúzható...

A szívem nem nehéz,
Ha úgy halok meg,
Hogy mindenki engem néz.


Bohóc blues

1988 Tiltott gyümölcs

Több mint negyven év a csillagok alatt,
Utam csapdák között nagy baj felé halad.
Bár én szerelemből játszom ezt a zenét,
Tudom, mire kellek, kinek és miért.


Bokor Blues

1996 Vadaskert

Régen szerelmesek öleltek alattam.
Tavasz és ősz között bárkit elbújtattam.
Ma csak kutyák végzik dolgaikat nálam,
Vándormadár régen nem üli meg ágam,
Kocsi locsol, gép számolja levelem,
Műtrágyák és ollók számolnak le velem,

Acélkecskék rágnak szét,
Ólmos könnyet hullajt rám az ég.

Bölcselkedés a bölcső fölött

Pelekantáta

1993 I Love You Budapest

Nos, hajoljunk a bölcső fölé!
Fiú született, büszkék lehetünk rá!
Cseréljünk pelenkát!
(Cseréljünk pelenkát!)

Tanítsuk meg neki a Himnuszt!
Mutassuk meg, hogy a Méltóság
Nem Gőg, sem Hiúság!
(Nem gőg, sem hiúság.)

Kísérjük el az óvódába!
Kemény kis kölyök, boldog is a család.
Vegyünk játékpuskát!
(Vegyünk játékpuskát!)

Mondjuk el, hogy a világ
Egy dzsungel, ahol nincs választás,
Csak a harc és semmi más!
(Csak a harc és semmi más.)

Egyedül jár az iskolába,
Kórusban énekel, osztályban ül,
Tanulhat németül.
(Végre tanulhat németül.)

Olyan, mint a többi aprócska magyar.
Korán sír és gyakran lelkesül.
Néha majd bepisil.
(Bizony, néha belesül.)

Nos, hajoljunk a bölcső fölé!
Fiú született, büszkék lehetünk rá!
Cseréljünk pelenkát!
(Cseréljünk pelenkát!)


Búcsú blues

1985 Live Aid

Hallom, hogy távolodsz.  A lépted kopog, furcsa ritmusban.
Torkomban dübörög a szívem, mint ez a blues.  Vigyorgok kínomban.
Mással beszélek, álarcom mögül nem nézek rád.
Túl vagy az ajtón, túl vagy rajtunk, Isten vigyázzon rád.

Mint egy sokszor látott rossz film, olyan ez az egész.
A sötétben állunk és te a vörös fénybe kilépsz.
Megalázó helyzet.  Üres, nevetséges szavak.  Bla-bla-bla.
Ki rendezte ezt?  Kinek jó ez?  Nincs bennem harag.

Tőlem kérdik: hol vagy.  Miért, miért tettelek tönkre?
Jobban vagy, mint valaha és elmentél örökre.
Nem akarok harcot.  Menj, engem nem kell legyőznöd.
Ne adja az Isten, soha ne kelljen visszajönnöd!

Nélküled játsszuk a bluest.


Bujdosó pohár

2002 Bakaballada

Csajka mélyén jó meleg a, jó meleg a húsleves,
Pléhpohárban langyos, híg lötty, halványvörös rum remeg,
Tűzbe néznek az emberek, szanitéc és közlegény,
Körülöttük, hulló hóban didereg a vak remény.

Tábortűznél dúdolgatunk, hazafelé gondolok,
Rideg télben, síró szélben, dicsőségről álmodok,
Három hétig tanítottak hideg fejjel gyilkolni,
Három hete felesküdtem, idehoztak harcolni.

Néz a tűzből, szól a szélből, táncoló,
Hív a fényből, lát az égből, álmodó!
Néz a tűzből, szól a szélből, táncoló,
Hív a fényből, lát az égből, álmodó!

Remélem, hogy nem kell lőnöm, s nem félek, ha ölni kell,
Ha rám lőnek, nem hátrálok, szembenézek bárkivel,
Vagyok olyan, mint a többi, nem kímélem magamat,
Győzni fogunk. Testvér, töltsd meg a bujdosó poharat!

Néz a tűzből, szól a szélből, táncoló,
Hív a fényből, lát az égből, álmodó!
Néz a tűzből, szól a szélből, táncoló,
Hív a fényből, lát az égből, álmodó!

Szeretnék majd hazatérni, mesélni a fiamnak,
Nem hazudni sose néki, se másnak, se magamnak,
Ha nehéz is, otthon élni, szegényen, de szabadon,
Ezért élek, kicsit félek, ezt semmiért nem adom.

Néz a tűzből, szól a szélből, táncoló,
Hív a fényből, lát az égből, álmodó!
Néz a tűzből, szól a szélből, táncoló,
Hív a fényből, lát az égből, álmodó!

Néz a tűzből, szól a szélből, táncoló,
Hív a fényből, lát az égből, álmodó!
Néz a tűzből, szól a szélből, táncoló,
Hív a fényből, lát az égből, álmodó!

Néz a tűzből, szól a szélből, táncoló,
Hív a fényből, lát az égből, álmodó!
Hív a fényből, lát az égből, álmodó!
Hív a fényből, lát az égből, álmodó!

Néz a tűzből, szól a szélből, táncoló,
Hív a fényből, lát az égből, álmodó!


Bukott angyal

2000 Gyöngy a sárban

Angyal iszkol a házak között,
Az alagsorban lapul, nyüszít,
Az utcán bőgnek az autók,
Rendőrkocsik hangja süvít.
Rovarok repülnek, kutyák sírnak,
Halak ugrálnak a víz fölött,
Véres a szárnya, nem talál doktort,
Menedéket keres, a mennyből jött.

Bukott angyal - szállj le hozzám
Bukott angyal - lesnek rád,
Bukott angyal - bújj el nálam
Bukott angyal - nincs hazád

Mentő rikolt a halál határán,
Vakuk, kamerák, reflektorok,
Brekeg a főpap, az elnök dadog,
Gyorsan ürülnek a tábornokok.
Az emberek nyögnek, reszketnek,
A tévé vak, a rádió süket,
A komputer bamba, semmit sem ért,
Csak a törpe tud mindent és nevet.

Hétszer száll a földre, először esőt hoz,
Másodszorra magányt, harmadszor bánatot,
negyedszerre reményt, ötödször szerelmet,
hatodszorra áldást, hetedszer gyermeket.

Új kor jött el, az új istenek,
Elszórakoztak egy kis csillaggal,
Lezuhant az égből, az űrön át,
Közénk menekült a bukott angyal.
Gyöngyök hullanak szeméből,
Gyenge kezében sugaras kő,
Radar keresi, lézer üldözi,
Kinek a hírnöke a gyönyörű nő?


Bunkó vagyok

1988 Tiltott gyümölcs

Egyszer lenn a téren
Elkaptak a nagyok.
Szépen belémverték,
Hogy én ki is vagyok.
Kaptam két nagy pofont
És gyorsan soroltam,
Hogy én ki is vagyok, Egyből megtanultam.

Hé, te! - Bunkó vagyok!
Hé, te! - Tahó vagyok!
Hé, te! - Ökör vagyök!
Röhögtek a nagyok.

Nem volt nekem bátyám,
Aki megvédhetett,
Így kellett kihúznom
Két vagy három telet.
Aztán nagyobb lettem,
Jöttek a kisebbek.
Visszaadtam nekik,
Amit énrám vertek.

Hé, te! - Bunkó vagyok!
Hé, te! - Tahó vagyok!
Hé, te! - Ökör vagyok!
Röhögtek a nagyok.

Úgy húsz körül jártam
Mikor észrevettem,
Mennyi körülöttem
A túl okos ember!
Jóba lennék velük,
De lenéznek engem.
Hamar megértettem,
Mit is kell hát tennem.

Bunkó vagyok,
Igen, tahó vagyok.
Röhögök jó nagyot.


Bűn

1991 Magyarország messzire van
József Attila

Zord bűnös vagyok, azt hiszem,
de jól érzem magam.
Csak az zavar e semmiben,
mért nincs bűnöm, ha van.

Hogy bűnös vagyok, nem vitás.
De bármit gondolok,
az én bűnöm valami más.
Tán együgyű dolog.

Mint fösvény eltünt aranyát,
e bűnt keresem én;
elhagytam érte egy anyát,
bár szivem nem kemény.

És meg is lelem egy napon
az erény hősein;
s hogy gyónjak, kávézni hivom
meg ismerőseim.

Elmondom: Öltem. Nem tudom
kit, talán az apám -
elnéztem, amint vére folyt
egy alvadt éjszakán.

Késsel szúrtam. Nem szinezem,
hisz emberek vagyunk
s mint megdöföttek, hirtelen
majd mi is lerogyunk.

Elmondom. S várom (várni kell),
ki fut, hogy dolga van;
megnézem, ki tünődik el;
ki retteg boldogan.

És észreveszek valakit,
ki szemmel, melegen
jelez, csak ennyit: Vannak itt
s te nem vagy idegen...

Ám lehet, bűnöm gyermekes
és együgyű nagyon.
Akkor a világ kicsi lesz
s én játszani hagyom.

Én istent nem hiszek s ha van,
ne fáradjon velem;
majd én föloldozom magam;
ki él, segít nekem.

Ki él, segít nekem...


Bűnön, börtönön, bánaton túl

1993 Bűnön, börtönön, bánaton túl 

Itt ülök a semmi szélén
S az életemre nézek:
Rácsok, őrök, rozsdás évek.
Mi az, ami éltet?

Utáltam magam, bőven volt miért.
Feladtam az egészet.
Hazátlan senki voltam,
Kerestem a könnyebb véget.

Mindenhonnan visszahoztak,
Bárhova is mentem.
Bódulat, bűn, börtön, bánat
Elmaradt mögöttem.

Mindenki él valamiért,
Ez az, amit még érzek.
Megpróbálom megkeresni
Azt, amiért élek.


Bye Bye, Johnny!

1988 Tiltott gyümölcs
Chuck Berry

Minden pénzét kiadta a Déli Bank,
Kisfiát a Szürke Busszal küldi majd,
Louisana után jön a Vadnyugat majd,
Féldollárért vacsorát kap, jó sokat,
Ment a kölyök, kinek neve Johnny B. Goode,
Hívta őt a filmjeivel Hollywood.

A sínek mellett akadt munka néhanap,
Johnny apja boldog volt, nem kért sokat,
A zálogostól gitárt vett a fiúnak,
Úgy gondolta, hátán viszi Johnny-nak,
ment az öreg, vitte szíve, nagy az út,
Várta őt a fia, hívta Hollywood.

Bye, bye, mondom bye-bye-bye
Bye-bye Johnny, bye-bye Johnny, légy jó!

Kapott végül egy régen várt levelet,
megtalálta Johnny, akit keresett,
elviszi és elhozza a kedvesét,
a sínek mellett házat épít, bírja még,
hallgatják majd a mozdony hogy dübörög,
ajtajukban állva, velük pár kölyök!

AKTUÁLIS

Fekete-fehér blues

Taliándörögd, Hobo udvar, 2017. júl. 24.
RÉSZLETEK »

Halj meg és nagy leszel

Taliándörögd, Hobo udvar, 2017. júl. 25.
RÉSZLETEK »

Ballada a senki fiáról

Taliándörögd, Hobo udvar, 2017. júl. 26.
RÉSZLETEK »

Hobo koncertje

Kapolcs, Panoráma színpad, 2017. júl. 27.
RÉSZLETEK »

Hobo a Gulagon

Taliándörögd, Hobo udvar, 2017. júl. 28.
RÉSZLETEK »

Farkashajsza

Taliándörögd, Hobo udvar, 2017. júl. 29.
RÉSZLETEK »
HÍRLEVÉL
Teljes név:
E-mail cím:
Lakcím:
HOBO 2009 © Minden jog fenntartva!

Jogi nyilatkozat

Amennyiben szeretne feliratkozni hírlevelünkre, kérjük fogadja el a jogi nyilatkozatot!


Hírlevél feliratkozása során eltárolt adatoknak jogi adatvédelmi nyilatkozatának helye...

Rendelési feltételek

Kedves Vásárlóink!

Szeretnénk felhívni figyelmét néhány megrendeléssel kapcsolatos, fontos információra:

Mindenek előtt kérjük, hogy a kért adatokat (név, lakcím, telefon) a gyors és precíz kiszállítás érdekében pontosan töltse ki. Adatait harmadik félnek csak a szállítással kapcsolatosan adjuk át, akik szintén felelősséget vállaltak azok bizalmas kezelése érdekében.

A megrendelőlap Megjegyzés rovatában tüntetheti fel a vásárlással kapcsolatos üzeneteit (pl. dedikálás, személyes átvételi igény…)

Amennyiben bármi okból problémát jelentene a webáruházon keresztül történő vásárlás, úgy megrendelését feladhatja e-mailen (info@hobo.hu ) vagy akár postai úton is (Rock Diszkont 1068 Budapest, Király utca 108.).
Ez esetben kérjük pontosan tüntesse fel:
- az Ön nevét (és ha eltérő, akkor a számlázási nevet)
- pontos címét, irányítószámmal (ha eltérő, akkor a számlázási címet)
- telefonos elérhetőséget és e-mail címét
- a megrendelt áru pontos címét és darabszámát

A Webáruházat a Rock Diszkont üzemelteti. A termékek mellett feltűntetett fogyasztói árak az általános forgalmi adót (ÁFÁ-t) már tartalmazzák, a kézbesítés költségeit azonban nem.
Ennek összege futárszolgálat igénybevétele esetén belföldön általában 1290 Ft csomagonként.  A megrendelt áruk kiszállítását a GLS Hungary Kft biztosítja.
(Határon túli szállítási megrendelések egyeztetése folyamatban van.)

Amennyiben úgy gondolja, személyesen is átveheti csomagját  a Rock Diszkont üzletben: 1068 Budapest, Király utca 108. Telefon: +36 (1) 341-3350. (hétköznanap 9-18 óráig, szombaton 9-13 óráig).
Kérjük, hogy személyes átvételi igényét feltétlenül jelezze megrendeléskor a Megjegyzés rovatnál!

Kellemes böngészést, jó vásárlást kíván Mindenkinek
Webmester
info@hobo.hu