Szövegek - O, Ö

Ó Európa
Óda
Óda a magyar nyelvhez
Óda Los Angeles városához
Olcsó már a pásztor (Cheap is now the shepherd)
Oly sokáig voltunk lenn
Operett
Országút blues
Országúti fogadó blues
Othello blues
Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát - zokogja az erdész lánya
Óvodai idill
Ölök, hogy éljek
Őrülj meg, kicsi!
Öten egyért
Ötödik parancsolat: Alázatosság, figyelem, nyitottság minden új iránt


Ó Európa

1991 Magyarország messzire van
József Attila

ó európa hány határ
minden határban gyilkosok
ne hadd hogy sirassam a lányt
ki két év mulva szülni fog - -

ne hadd hogy szomorú legyek
mert európai vagyok
szabad medvék komája én
szabadságtalan sorvadok - -

verset irok hogy szórakozz
a tenger a hegyfokra jött
s egy terített asztal uszik
a habon fellegek között


Óda

2006 Tudod, hogy nincs bocsánat
József Attila

Itt ülök csillámló sziklafalon.
Az ifju nyár
könnyű szellője, mint egy kedves
vacsora melege, száll.
Szoktatom szívemet a csendhez.
Nem oly nehéz -
idesereglik, ami tovatűnt,
a fej lehajlik és lecsüng
a kéz.

Nézem a hegyek sörényét -
homlokod fényét
villantja minden levél.
Az úton senki, senki,
látom, hogy meglebbenti
szoknyád a szél.
És a törékeny lombok alatt
látom előrebiccenni hajad,
megrezzenni lágy emlőidet és
- amint elfut a Szinva-patak -
ím újra látom, hogy fakad
a kerek fehér köveken,
fogaidon a tündér nevetés.

Óh mennyire szeretlek téged,
ki szóra bírtad egyaránt
a szív legmélyebb üregeiben
cseleit szövő, fondor magányt
s a mindenséget.
Ki mint vízesés önnön robajától,
elválsz tőlem és halkan futsz tova,
míg én, életem csúcsai közt, a távol
közelében, zengem, sikoltom,
verődve földön és égbolton,
hogy szeretlek, te édes mostoha!

Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint a fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Szeretlek, mint élni szeretnek
halandók, amíg meg nem halnak.

Minden mosolyod, mozdulatod, szavad,
őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld.
Elmémbe, mint a fémbe a savak,
ösztöneimmel belemartalak,
te kedves, szép alak,
lényed ott minden lényeget kitölt.

A pillanatok zörögve elvonulnak,
de te némán ülsz fülemben.
Csillagok gyúlnak és lehullnak,
de te megálltál szememben.
Ízed, miként a barlangban a csend,
számban kihűlve leng
s a vizes poháron kezed,
rajta a finom erezet,
föl-földereng.

Óh, hát miféle anyag vagyok én,
hogy pillantásod metsz és alakít?
Miféle lélek és miféle fény
s ámulatra méltó tünemény,
hogy bejárhatom a semmiség ködén
termékeny tested lankás tájait?

S mint megnyílt értelembe az ige,
alászállhatok rejtelmeibe!...

Vérköreid, miként a rózsabokrok,
reszketnek szüntelen.
Viszik az örök áramot, hogy
orcádon nyíljon ki a szerelem
s méhednek áldott gyümölcse legyen.
Gyomrod érzékeny talaját
a sok gyökerecske át meg át
hímezi, finom fonalát
csomóba szőve, bontva bogját -
hogy nedűid sejtje gyűjtse sok raját
s lombos tüdőd szép cserjéi saját
dicsőségüket susogják!

Az örök anyag boldogan halad
benned a belek alagútjain
és gazdag életet nyer a salak
a buzgó vesék forró kútjain!

Hullámzó dombok emelkednek,
csillagképek rezegnek benned,
tavak mozdulnak, munkálnak gyárak,
sürög millió élő állat,
bogár,
hinár,
a kegyetlenség és a jóság;
nap süt, homályló északi fény borong -
tartalmaidban ott bolyong
az öntudatlan örökkévalóság.

Mint alvadt vérdarabok,
úgy hullnak eléd
ezek a szavak.
A lét dadog,
csak a törvény a tiszta beszéd.
De szorgos szerveim, kik újjászülnek
napról napra, már fölkészülnek,
hogy elnémuljanak.

De addig mind kiált -
Kit két ezer millió embernek
sokaságából kiszemelnek,
te egyetlen, te lágy
bölcső, erős sír, eleven ágy,
fogadj magadba!...

(Milyen magas e hajnali ég!
Seregek csillognak érceiben.
Bántja szemem a nagy fényesség.
El vagyok veszve, azt hiszem.
Hallom, amint fölöttem csattog,
ver a szivem.)


Óda a magyar nyelvhez

2004 Ballada a senki fiáról
Faludy György

Magyar szó! Ajkamon s gégém lazán
vont hangszerén lázam, házam, hazám,
almom-álmom, lovacskám, csengős szánom,
és dal a számon, mit kérnek majd számon: –
nincs vasvértem, páncélom, mellvasom,
de Berzsenyivel zeng a mellkasom
s nem győz le ellenség, rangomra törvén,
  sem haditörvény.
 
Jöhetsz reám méreggel, tőrrel, ékkel,
de én itt állok az ikes-igékkel.
Árkon-bokron kergethetsz hét világnak:
a hangutánzó szók utánam szállnak,
mint sustorgó füzesbe font utak közt alkonykor krúgató ludak.
S minden szavamban százszor látom orcád,
  bús Magyarország.


Óda Los Angeles városához

1987 Vándor az úton
Jim Morrison

Nagyváros lakója vagyok,
Épp most választottak ki a dán királyfi-
szegény Ofélia- és mindazon szellemek szerepére,
akiket ő sem látott,
a pusztulás falé sodródva
Egy acélgyetyán.
Jöjj vissza, Bátor Harcos!-egy másik csatornán.

Olvasztott vaj-medence,
Ott vannak Marakesh,- ömlik lefelé a vad vihar-
Ahol a vadak kihulltak a sorból.

Késő délután, a ritmus szörnyetegei.
Semmit sem hagytál, hogy versenyre kelljen a csenddel!
Remélem, mosolyogva mentél, mint egy gyermek el,
Egy álom hűvös foszlánya felé.

Az angyal ember kígyókkal, amit tenyerére és ujjaira
pályáztak: Végül kikövetelték ezt a jóságos lelket.

Ofélia. Levelek bársonyban ázva.
Klóros álom. Őrült megfojtott tanú.
A süllyedő fedélzet. Az alámerülés. A medence.

Egy harcos voltál. Sötét, dohos szagú múzsa.
Elhalványodtál. Napsütés a tévézéshez délután.
Békák szarvakkal. Egy sárga stopolámpa világvándora.
Nézd, hova jutottál? A hús mennyországába kannibálokkal
és zsidókkal.

A kertész megtalálta a tetemet, terjengve, lebegve.
Szerencsés hulla! Mi ez a sápadt, zöld anyag, amit
csináltak belőled?
Tűszúrások nyomai egy istennő bőrén.

Vajon eljut-e a szag a menny felé?
A zene termein keresztül.
Nincs esély.
Requiem egy nehéz fiúért
Az a mosoly, ahogy a dagadt szatír tekintete
Kibuggyan az iszapból.


Olcsó már a pásztor (Cheap is now the shepherd)

1989 Kivándorlás

 


Oly sokáig voltunk lenn

1982 Oly sokáig voltunk lenn

Várok egy pohár italra,
Várom, hogy messze vigyen,
Várok egy friss, tiszta hangra,
Várom, hogy megsegítsen.

Igyunk a vén, lila hölgyre,
Nem adja fel a reményt,
Nem jut el soha a völgybe,
Mit papja neki ígért.

Igyunk a sápadt árvára,
Bűnéről ő nem tehet,
Igyunk a hűtlen anyára,
Ölére, mit úgy szeret.

Oly sokáig voltunk lenn,
Hogy nem is tudjuk, milyen fenn!

Igyunk a hatalmasokra,
Mosolyuk egyre nagyobb,
Nem tettem ellenük semmit,
Azt hiszik, nem is vagyok.

Gondolj egy összetört arcra,
Gondold el, mitől ilyen?
Gondolj a holnapi napra,
Ne legyen ugyanilyen!

Tudom, azt hiszed rólam,
Ismerem jól a világot,
De nem tudok mondani semmit,
Magam is egy jelre várok.


Operett

1980 Középeurópai Hobo Blues

Messze Mississippi, messze ide London,
Itt, a Moszkva téren mégis azt mondom,
Hogy "Európa öreg, Amerika új,
De a rock and roll-ban mind egy követ fúj!".

Harminc éve kezdték ott, Nyugaton,
Keleten szóltak: Csak nyugalom.
Északon rázták, mert nagy a hideg,
Délen meg mindenki csupa ideg.

Sohasem tudtam rock and rollozni én,
Operettbe vittek mindig a hétvégén,
Száz éve már a barométer esőre áll,
Helyettem a babám a Hajmási Pálra vár.

Mondd, miért hagytuk, hogy így legyen?
Van, aki hagyta, van, aki nem,
Túl messze ment a rock and roll srác,
Hiába mondták neki: Nana, vigyázz!


Országút blues

1983 Még élünk

K. úr családjával Szombathelyen élt,
Indultak nyaralni, de a mama félt,
Ne rohanjunk Dönci, olyan szép a táj!
Tudják a gyerekek, te vagy a király!

B. elvtárs Szegeden a Volgájába szállt,
A hátsó ülésen a titkárnője várt,
Hátraszólt a sofőr: Főnök, mi a cél?
Gyerünk Balatonra, ami belefér!

Jó nekem a Trabant, nem kell Cadillac!
Az élet nem álom, holnap ébredek.
K. úr megérezte, eljött az idő,
Férfimódra vezet, reszkessen a nő!

Előz a kanyarban, a gumi szinte ég,
Hátul a két gyerek, szembejön a Vég!
Keletről a Volga Siófokhoz ért,
B. elvtárs ott hátul a lényegre tért,

Félrenéz a sofőr, a sziréna zúg,
Hétköznapi eset, vértől mocskos út.


Országúti fogadó blues

1987 Vándor az úton

A szemed tartsd az úton, a kezed a kormányon!
A szemed tartsd az úton, a kezed a kormányon!
A kocsmába megyünk ezen a jó nyomon.

A fogadó mögött vár pár bulgalow,
A fogadó mögött vár pár bulgalow,
Lassíts le vándor, puha ágy kiadó.

Nyomd meg jól, baby, jól.
Nyomd meg jól, baby, jól.
Hív az éj.

Hamu Lady! Hamu Lady!
Add fel magad! Add fel magad!
Óvd a várost! Védd a várost! Jöjj már!

Felkeltem reggel, és ülök egy sör fölött.
Felkeltem reggel, és ülök egy sör fölött.
A sötét jövő és a keserű vég között.


Othello blues

1988 Tiltott gyümölcs

Ha rajtakaplak asszony, megkapod ami jár!
Ha rajtakaplak asszony, megkapod ami jár!
Mert ágyadba a kígyó nem aludni jár!

Ágyad mint a térkép, csupa gyűrött folt.
Ágyad mint a térkép, csupa gyűrött folt.
Nem vagyok egyedül, kinek szarva van, volt.

Az ablak tárva-nyitva. Kiugrott a hős.
Az ablak tárva-nyitva. Kiugrott a hős.
Remélem, hogy egyszer lesz majd ő is nős!

Othellót ha játszom, nem vagyok színész.
Othellót ha játszom, nem vagyok színész.
Legjobb lesz, ha gyorsan levegőzni mész!


Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát - zokogja az erdész lánya

1984 Vadászat
Kola József – Szenes Andor

Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát,
Százszor megcsókolsz majd egy szál ibolyát.
Ne írd, hogy vége, hisz’ azt nem hiszem én,
Nappal kigúnyolsz, de az álmod enyém.

Vissza fogsz hívni, te se bírod soká,
Lesz még, hogy járnál egy kis ablak alá,
Akkor már késő, nem is gondolok rád,
Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát.

Akkor már késő, nem is gondolok rád,
Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát.


Óvodai idill

1996 Vadaskert

Zsiráf meg a Vizilócska,
S a többi kis állatocska
Tévét néznek, szájuk tátott,
Tanulják az állatságot.

Csak úgy megy az óvodába,
Ha rágógumit kap a cápa.
Sír a törpe, mind a hét,
Miért nem lehet hupikék?

Biflázzák a kis állatok,
Rossz farkasok, kerge birkák,
Hülye macskák, jó egerek:
Legjobbak az emberek.

A kisbika bőg, óh szegény,
Nem kell neki lila tehén.
A kismalac kap egy puszit,
Fejből tudja Play-boy nyuszit.

Tévén vesznek úszóleckét
Krokodilok és cetecskék.
Elefánik és muflonkák
A jégtáncot gyakorolják.

Védjük a jövőt, óvjuk a mát!
Nyissunk állatóvodát!


Ölök, hogy éljek

2002 Bakaballada

Olajozom puskám, élesítem szuronyom,
Istenre és rájuk magamat rábízom,
Az őrnagy úr mondja, elhinni nem is nehéz,
Hogy asztalosból lesz a legjobb mesterlövész.

Szakmát tanultam, gondoltam, az elég lesz,
Ha olyan leszek, aki csak jó munkát végez,
Asszonyra találok, ez így meg is történt,
Most egy árokban fekszem, és kérek még pár töltényt.

Ölök, hogy éljek. Élek, hogy öljek.
Ölök, hogy éljek. Éljek, hogy öljek.
Ölök, hogy éljek. Élek, hogy öljek.
Ölök, hogy éljek. Éljek, hogy öljek.
Ölök, hogy éljek. Élek, hogy öljek.
Ölök, hogy éljek. Éljek, hogy öljek.
Ölök, hogy éljek. Élek, hogy öljek.
Ölök, hogy éljek. Éljek, hogy öljek.

Lapulok a csendben, a hóban, a roham előtt,
Próbálok feledni családot, gyereket, nőt.
Keresem magamban a dühöt, a gyűlöletet,
Ha megsegítenek, könnyebben ölhetek.

Ölök, hogy éljek. Élek, hogy öljek.
Ölök, hogy éljek. Éljek, hogy öljek.
Ölök, hogy éljek. Élek, hogy öljek.
Ölök, hogy éljek. Éljek, hogy öljek.
Ölök, hogy éljek. Élek, hogy öljek.
Ölök, hogy éljek. Éljek, hogy öljek.
Ölök, hogy éljek. Élek, hogy öljek.
Ölök, hogy éljek. Éljek, hogy öljek.

Ölök, hogy éljek. Élek, hogy öljek.
Ölök, hogy éljek. Éljek, hogy öljek.
Ölök, hogy éljek. Élek, hogy öljek.
Ölök, hogy éljek. Éljek, hogy öljek.
Ölök, hogy éljek. Élek, hogy öljek.
Ölök, hogy éljek. Éljek, hogy öljek.
Ölök, hogy éljek. Élek, hogy öljek.
Ölök, hogy éljek. Éljek, hogy öljek.


Őrülj meg, kicsi!

1984 Rossz vér

Valahányszor sétálok a Fő utcán,
Egy pár szexi baba akaszkodik rám.
Hagyjatok már! Érted, kicsi? Hagyjatok már!
Szeretem a kedvesem... Na, elég már!

Tizenhat voltam és a szomszédasszony
Úgy döntött, a férje mellett meg kell kapjon.
Nem tudtam, sajnos ember, nem tudtam még:
Neki csak a kezdet, ami nekem a vég.

Asszonynak, lánynak mondom: Tanuld meg!
Barnának, szőkének, négernek,
Angolnak, orosznak, németnek:
Gyere kicsike, kicsike lány és őrülj meg!

Tizenkilenc múltam. Nem leszek száz.
Néha még a közértes lány is megbabonáz.
Egy szó mint száz - érted, kicsi? - egy szó mint száz,
Ne játssz velem! Ide figyelj! Nagyon vigyázz!

A babám nappal jégcsap, éjjel meg tűz.
Egy évig azt hittem, az anyja is szűz.
Nem bírtam, sajnos ember, nem bírtam már.
Elmentem a nővérével. Óh én szamár!

Asszonynak, lánynak mondom: Tanuld meg!
Barnának, szőkének, négernek,
Angolnak, orosznak, németnek:
Gyere kicsi és őrülj meg


Öten egyért

1987 Vándor az úton
Jim Morrison

Öten egyért, baby, ötben egy.
Élve senki innen ki nem megy.
Fogd a tied, babám, én az enyém!
Menni fog ez nekünk, nem is nehéz! Gyerünk!

Vénül az öreg, míg a kölyök felnő.
Elég egy hét, vagy néha tíz esztendő.
Miénk a zene, övék a fegyver,
Mégis győzni fogunk, hidd el, ember!

Szép báljaidnak vége baby, közeleg az éj.
Az est árnyai alatt nyöszörög az év.
Csak járkálsz lenn a padlón és egy virágot viszel,
Beszélsz mindenkihez, nem ért senki sem.
Egy marék aprópénzért eladva a ház,
Sikerülhet, baby: tegyünk próbát!
Fogjuk együtt még egyszer!


Ötödik parancsolat: Alázatosság, figyelem, nyitottság minden új iránt

1999 Csavargók tízparancsolata

Igen nagyon fáj és hiába követsz meg
Belevágtál életembe komputerekkel az Internettel
Mielőtt bevégeztem dolgomat
Végigmentem volna utamon
Ideért egy Új Világ

Hagytam magam megnyílni sok újnak
Megismertem idegen országokat vallásokat műveket
Nem zavartak mások más szexuális szokásai

Tudtam hogy későn jöttem és inkább a Múlt vagyok
Néha a Jelen de sosem a Jövő ami már itt van
Utolérte és leterítette a kultúrát a zenével együtt
Nem gondoltam arra hogy a szabadság szemetet is hoz
És hogy a mélyből felszínre tör a szenny
Az íróasztalok stúdiók műtermek mélyéről alig került elő
Valami szépséges vagy tiltott titok

Amerikát akartuk de csak a kukát küldték ide
Mindenki rohant turkálni
Csak álltunk néztük
Ez lenne a szebb a több a szabadabb művészet
Új kor új értéke

Tudom a helyem
Mégis olyan nehéz elviselni és megtalálni a kivezető utat ebből a bűzből
Ezt kellene elfogadnom megértenem hogy modern lehessek

Divat lett a kopaszság a katonabakancs
Elég gyakran a kettő együtt
Fiatalok hordják meg kellene találni velük a hangot
Nem olvasnak nem érdekli őket a múltból semmi
Csak számolni tudnak de azt nagyon
De mégis lehet valami ami az övék
Amit én nem értek és ez talán baj

Hiszen még nem is éltek és egyáltalán nem romlottak
Beprogramozták őket mint egy új gyülekezet tagjait
Csak még nem ismerték fel
Ezt hallgasd ezt tedd ezt utasítsd el
Erre add a pénzed vagy az apádét

Mindent bilit megtöltenek amit küldünk nekik
Tudják mi az üzlet amit velünk kötnek
Hogy kibírjuk egymást és hogy ők kibírják az életet velünk együtt

Az én hajóm nemsokára végleg kifut
Elhagyja ezt a véres szaros szárazföldet
A kazánban jajgat a szén a kürt még nem bőghet

Üszökben születtünk szikrák lettünk
Lángot a világra nem vetettünk
Nem is kellett Istennek hála
Hát belevesztünk az éjszakába

Szárnyas lovakon vágtattunk
Remények bujdosói voltunk
Álmokat kísérgettünk
Zenébe fújtuk a lelkünk

Nem vártuk meg amíg időnk lejár
Kocsmákba menekültünk olcsó sörök közé
Ideges vigyorunkban még ott van egy kis büszkeség
De gőgnek nyoma sincs
Nem tudjuk elfelejteni a stadionok és színházak tomboló tömegét

Pár éve az egész városon nyomott hagyott az arcom
A repülőtéri úton száz métereként néztem saját szemembe
Nevem ismerősen hangzik az embereknek
Tudják hogy még vagyok
Bárokban éttermekben is játszom
Nem adtam fel nem rokkantam és nem haltam bele

Esznek isznak
Minden csendes lassú bluesnál hallom miről beszélgetnek
Csak a vadság köti le őket és a ritmus
Bömbölő rock and rollok alatt nem hallatszik semmilyen böfögés
Dülöngélve akadozó nyelvvel dalokat kérnek
Nem tudják hogy részegen nem élvezhető a muzsika

Bele kellene törődni
Belőlük értük élek ebből
De nem megy
Üvöltözök velük abbahagyom a bluest
Röhejes kuplékat és magyar nótákat kezdek énekelni
És ők boldogok velem éneklik mint egy himnuszt
A dalt, amely minden kort rendszert és kultúrát túlél

Akácos út ha végigmegyek rajtad én...

AKTUÁLIS

Halj meg és nagy leszel

Veszprémi Egyetem, 2017. sze. 26.
RÉSZLETEK »

Lassú vonat koncert

Debrecen, Modem, 2017. sze. 28.
RÉSZLETEK »

Lassú vonat koncert

Vác, Dunakanyar Színház, 2017. okt. 01.
RÉSZLETEK »

Lassú vonat koncert

Budapest, Nemzeti Színház, 2017. okt. 03.
RÉSZLETEK »

Halj meg és nagy leszel!

Kaposvár, Szivárvány Kultúrp., 2017. okt. 04.
RÉSZLETEK »
HÍRLEVÉL
Teljes név:
E-mail cím:
Lakcím:
HOBO 2009 © Minden jog fenntartva!

Jogi nyilatkozat

Amennyiben szeretne feliratkozni hírlevelünkre, kérjük fogadja el a jogi nyilatkozatot!


Hírlevél feliratkozása során eltárolt adatoknak jogi adatvédelmi nyilatkozatának helye...

Rendelési feltételek

Kedves Vásárlóink!

Szeretnénk felhívni figyelmét néhány megrendeléssel kapcsolatos, fontos információra:

Mindenek előtt kérjük, hogy a kért adatokat (név, lakcím, telefon) a gyors és precíz kiszállítás érdekében pontosan töltse ki. Adatait harmadik félnek csak a szállítással kapcsolatosan adjuk át, akik szintén felelősséget vállaltak azok bizalmas kezelése érdekében.

A megrendelőlap Megjegyzés rovatában tüntetheti fel a vásárlással kapcsolatos üzeneteit (pl. dedikálás, személyes átvételi igény…)

Amennyiben bármi okból problémát jelentene a webáruházon keresztül történő vásárlás, úgy megrendelését feladhatja e-mailen (info@hobo.hu ) vagy akár postai úton is (Rock Diszkont 1068 Budapest, Király utca 108.).
Ez esetben kérjük pontosan tüntesse fel:
- az Ön nevét (és ha eltérő, akkor a számlázási nevet)
- pontos címét, irányítószámmal (ha eltérő, akkor a számlázási címet)
- telefonos elérhetőséget és e-mail címét
- a megrendelt áru pontos címét és darabszámát

A Webáruházat a Rock Diszkont üzemelteti. A termékek mellett feltűntetett fogyasztói árak az általános forgalmi adót (ÁFÁ-t) már tartalmazzák, a kézbesítés költségeit azonban nem.
Ennek összege futárszolgálat igénybevétele esetén belföldön általában 1290 Ft csomagonként.  A megrendelt áruk kiszállítását a GLS Hungary Kft biztosítja.
(Határon túli szállítási megrendelések egyeztetése folyamatban van.)

Amennyiben úgy gondolja, személyesen is átveheti csomagját  a Rock Diszkont üzletben: 1068 Budapest, Király utca 108. Telefon: +36 (1) 341-3350. (hétköznanap 9-18 óráig, szombaton 9-13 óráig).
Kérjük, hogy személyes átvételi igényét feltétlenül jelezze megrendeléskor a Megjegyzés rovatnál!

Kellemes böngészést, jó vásárlást kíván Mindenkinek
Webmester
info@hobo.hu