HÍREK

2020.02.13
interjú

Mindenhonnan továbbállok, de már régóta van hová hazatérnem

Ha most találkozna a fiatalkori önmagával, ön szerint a fiatalember - saját maga - mit kérne számon most önön?

Azt hiszem, semmit, hiszen nem gondoltam soha, hogy ezt csinálom majd egész életemben. Ötven évvel ezelőtt kezdtem írni - és sikeresek voltak a novelláim. Egy-két filmben is kaptam szerepet - volt olyan alkotás, amit ugyan betiltottak, és volt, amit bemutattak. De még akkor sem gondoltam semmire. Leginkább tagadásban voltam. Csak azt tudtam biztosan, hogy mi nem akarok lenni.

 

És mi nem akart lenni?

Az apám fia.

Mikor volt az első, igazán átütő sikere?

A legelső koncert volt talán a legjobb az életemben, a Lőrinci Ifjúsági Parkban. Hiszen minden akkor dőlt el 33 éves koromban, 1978-ban. Semmire sem emlékszem, csak hogy elképesztően fogadták. Amatőrök voltunk, hobbiból zenéltünk. Rolling Stones- és Doors-dalokat játszottunk, meg néhány fekete bluest. Mindet magyarul. De még ekkor sem gondoltam, hogy ebből élek majd. Írtam, gimnáziumban tanítottam - úgy gondoltam, hogy ez az én utam. Egyébként szerettem is tanítani.

 

Tovább